Jakab András alkotmányjogász: „Akik most az ellenzékből nagyon lelkesen mondogatják, hogy túl kell lépni az írott jogon, mit szólnának ahhoz, ha Orbán Viktor mondaná ugyanezt? Vagy ha Orbánnak nem lesz kétharmada jövőre, és azt mondja, ő alkotmányoz feles többséggel?”
A telex.hu egyik főszerkesztője, Dull Szabolcs arról kérdezte Jakab Andrást, a Salzburgi Egyetemen oktató alkotmányjogászt, aki korábban az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója volt, hogy érvénytelennek lehet-e tekinteni az Alaptörvényt és akár feles többséggel is lehetne-e alkotmányozni. Ebben a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára és Márki-Zay Péter egyetért.
– Dobrev Klára feles többséggel akar alkotmányozni, Márki-Zay Péter pedig úgy fogalmazott, hogy az Alaptörvény közjogilag érvénytelen. Alkotmányjogászként mi az első gondolata, amikor ezeket hallja?
– Hogy a jelöltek valós problémát vetnek fel. Az ország kormányozhatósága ellenzéki győzelem esetén vélhetően korlátozott lenne, de ezek a megoldási javaslatok olyan jogi, gyakorlati és hosszú távú problémákat vetnek fel, hogy felsorolni is nehéz. Ez az út a hideg polgárháború felforrósításának forgatókönyve. Olyan egyszerűen és zökkenőmentesen biztos nem lehet megvalósítani, ahogy az a nyilatkozatokból kitűnik. Durván és erőszakkal pedig nem szabad, illetve nem érdemes. Mindent összevetve hosszú távon több bajt is okozna, mint amennyit megoldana. A jogfolytonosság megszakítása egy jogi atombomba: létezik egy ilyen fegyver, de nem lenne szabad bevetni.
– Aligha vagyunk 10 millió alkotmányjogász országa, úgyhogy érdemes lenne tisztázni, létezik egyáltalán, hogy egy alkotmány alkotmányellenes?
– Akkor beszélünk alkotmányellenességről, ha például egy törvény valamelyik rendelkezése – amely a normák hierarchiájában az alkotmány alatt helyezkedik el – ellentétes az alkotmánnyal. A mostani jogrendszerünkben az Alaptörvény helyezkedik el az alkotmány szintjén, ez tehát a magyar alkotmány, így tartalmi értelemben nem lehet beszélni az alkotmányellenességéről. Más jogrendben létezik ezzel ellentétes szabályozás: a németeknél például létezik az úgynevezett örökkévalósági klauzula, amely kimondja, hogy mely rendelkezések nem változtathatóak, és az ezzel ellentétes alkotmánymódosítások alkotmányellenesek. De Magyarországon ilyen sosem volt, és most sincs.
A teljes interjút ezen a linken elolvashatja.
A vezető fotón Jakab András
