Közérzet · 2021.06.10.

Iskolaérettség: sok gyereknek kell a plusz egy év óvoda

A Szülői Hang Közösség szerint gúnyt űzött a kormány a kisgyermekek beiskolázását érintő jogállami eljárásokból, pedig sok gyerek iskolaérettségéhez szükség van plusz egy év óvodába járásra.

Rövid időn belül jogi szempontból háromszor is elbukott az iskolaérettség központosított szabályozása: először az ombudsman, majd kétszer az Alkotmánybíróság állapított meg alaptörvény-ellenességet.
A kormányzat nem vette komolyan a részletes jogi aggályokat, és csupán nevetséges apró jogi módosításokat tett a kisgyermekek érdekeit szolgáló érdemi előrelépések helyett.
A rossz törvény miatt fontos, hogy szülőként, óvodapedagógusként és szakemberként is önkéntes munkában segítsünk egymásnak, hogy ezzel legalább részben pótoljuk a kormányzati mulasztást.
Hiába a szakmai és civil szervezetek, érintettek visszajelzése, hiába a jogi eljárás, az ombudsman vizsgálata és az Alkotmánybíróság ítélete, a kormányzat nem vette komolyan iskolaérettség eldöntésével kapcsolatos jogosan felmerülő aggályokat.

Az ombudsmani vizsgálat alapjogi visszásságot állapított meg

Az ombudsman a szülői panaszok nyomán vizsgálatot indított, amelynek eredményeként az idén februárban kiadott jelentése alapjogi visszásságot állapított meg. Egyebek mellett kimondta, hogy „a törvény csak meghatározott időpontig – január 15-éig – biztosít lehetőséget a felmentés benyújtására. A benyújtási határidő után is bekövetkezhet azonban a gyermek állapotában olyan tény vagy körülmény, amely a gyermek legjobb érdekével összhangban a tankötelezettség elhalasztását igényelheti”. A gyerekek számára hátrányos, hogy jóval az áprilisi beiratkozás előtt értelmetlenül korai határidővel végleges döntésre kényszerítsék a szülőket ebben a fontos kérdésben, miközben a kisgyermekek fejlődése sokszor kiszámíthatatlan.
A kormányzat válasza: a január 15-i határidőt január 18-ra módosították (ld. a törvény 45. § (2) pontját). Úgy véljük, ezt nem lehet komolyan venni, ehhez nem szükséges további kommentár.

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesség áll fenn

Az ellenzék által kezdeményezett alkotmányjogi panasz nyomán az Alkotmánybíróság idén februárban kimondta, hogy „mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem teremtette meg annak garanciáit, hogy abban az esetben is lehetségessé váljon a nyilvánvalóan nem iskolaérett gyermek iskolaérettségi vizsgálatát követően a gyermek iskolakezdésének egy nevelési évvel történő elhalasztása, ha a szülő a kérelem előterjesztését elmulasztja vagy a kérelmet nem megfelelően terjeszti elő”. Hasonló megállapításra jutott az ombudsman is, amikor kimondta, hogy „nagy számban lehettek azok a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülők, akik eleve nem éltek vagy nem tudtak élni – adott esetben az iskolába lépéshez szükséges szintet el nem érő gyermekük érdekében – felmentési kérelemmel, miközben az indokolt lehetett volna”.
A kormányzat válasza: nemcsak a szülő, hanem a gyámhatóság is kezdeményezheti az iskolakezdés halasztását (szintén az idézett törvény 45. § (2) pontja). Ez aligha lesz hatásos intézkedés, hiszen a legtöbb óvodás gyermek nincs a gyámhatóság látókörében. Az eleve túlterhelt gyámhatóságnak nincsenek megfelelő eszközei a gyermekek iskolaérettségének megítélésére, és a családok is idegenkednek attól, hogy a gyámhatóság intézkedjen a gyermekkel kapcsolatban. Így legtöbbször a gyámhatóság sem fog tudni segíteni, miközben sajnos az óvodai támogatás hiányában a szülő sok esetben nincs tudatában annak, hogy a gyermeke érdekében online kérelmeznie kellene januárban.

Egyéni szülői panasz nyomán az Alkotmánybíróság áprilisi határozata (ügyszám: IV/903/2020) kimondja, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekektől elvették annak a lehetőségét, hogy a szakértői bizottság javaslatára a többiekhez képest még egy évig maradhassanak az óvodában, pedig akár ezen múlhat az, hogy a gyermek integrált iskolába járhasson. Mindez csupán kevés gyermeket érint, elsősorban azokat, akik valamilyen betegség miatt lassabban fejlődnek, nekik viszont igen fontos segítség volt korábban.
A kormányzat válasza: beleírták a törvénybe, hogy az óvoda a „szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl (…) az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít” (idézett törvény 45. § (2a) pontja). Vagyis a kormányzat a probléma megoldását áttolta az óvodákra úgy, hogy közben az óvoda-, fejlesztő- és gyógypedagógus-hiány miatt még az előírt fejlesztéseket sem tudják maradéktalanul biztosítani az intézményekben, nemhogy még azon túl további foglalkozásokat nyújtani. Ráadásul az érintett gyermekek számára legtöbbször az lett volna fontos, hogy további egy évre az óvodában maradhassanak, hiszen még a célzott fejlesztés sem feltétlenül váltja ki a szükséges óvodában eltöltött időt. Úgy látszik, hogy a kormányzat számára a jogszabályba beleírt, a valóságban meg nem valósuló hipotetikus fejlesztés helyettesíti a gyermekeknek járó valódi óvodapedagógiai foglalkozásokat.

Egyéb visszásságok

Az ombudsmani vizsgálat egyéb visszásságokat is feltárt, így például azt, hogy az eleve is túlterhelt szakszolgálatoknál a nagyszámú iskolaérettségi vizsgálat miatt a szakszolgálatok kénytelenek az egyéb feladataikat háttérbe szorítani vagy átütemezni, ami az érintett gyermekek számára jogsértést eredményez. A kormányzat a törvénymódosítás során ezzel egyáltalán nem foglalkozott.

Az új rendszer rosszul működik

Hiába tehát mind a konstruktív szakmai visszajelzés, mind a jogi eljárás, a kormányzat nem vette komolyan iskolaérettség eldöntésével kapcsolatos jogosan felmerülő aggályokat. Igaz ugyan, hogy a szülők további egy év óvodára vonatkozó kérelmének nagy többségét végül elfogadták, az új rendszer mégis rosszul működik és jogsértéseket eredményez, mert az eljárás elsősorban nem a kimenetnél, hanem a bemenetnél szelektál: a megfelelő tájékoztatás és támogatás elmaradása miatt sok helyen csak a kellő érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők kérvényeznek, és emiatt sok ezer gyermek lemarad a számára szükséges további egy év óvodai nevelésről.

Próbáljuk önerőből segíteni a szülőket!

Bár a szülők és az ellenzék által kezdeményezett jogi eljárások nem hoztak kézzelfogható eredményt, mégsem voltak hiábavalóak, hiszen egyértelműen kimondták a gyermekek és a szülők jogsérelmét. A Szülői Hang Közösség azt javasolja, hogy a gyermekek érdekében továbbra is próbáljuk csökkenteni a károkat, és önerőből nyújtsunk segítséget mindazoknak, akiknek erre szüksége van. A szülőknek egyénre szabott, pedagógiai tanácsadásra van szükségük annak eldöntéséhez, hogy gyermekük számára előnyös-e a további egy év óvoda. A törvény ezt nagyban megnehezíti azzal, hogy az óvodák jogkörét megszüntette ebben a kérdésben. Ennek ellenére kérjük az óvodapedagógusokat és szakembereket, hogy szakmai tanáccsal és adott esetben támogató szakmai véleménnyel is támogassák a szülőket ebben a fontos kérdésben, hogy a gyermekek érdekeit leginkább szolgáló szülői döntések szülessenek. Szülőként nagy segítséget nyújthatunk azzal, hogy továbbadjuk az információkat és tapasztalatokat szülőtársainknak. A Szülői Hang Közösség tájékoztató anyagot készített és önsegítő közösségi csoportot indított az érintett szülők és szakemberek számára. Önkéntes munkával, egymást segítve – ha teljesen nem is, de – részben pótolhatjuk a jelenlegi kormányzat rossz rendelkezéseit!

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!