Tech · 2021.11.30.

INTERNET – 10+10 tipp tudatos nagyszülőknek

A jól ismert személyes és a telefonos csalásokon túl – az internet és a közösségi média terjedésével – újabb és újabb veszélyek leselkednek a gyanútlan áldozatokra. A Furbify szakértője most 10+10 tippet ad vagány és tudatos nagyszülőknek, akik nem szeretnének lemondani az internetes kapcsolattartásról.

Ha nem ismerjük fel a gyanús jeleket és nem vagyunk elég tapasztaltak, könnyen bedőlhetünk a különböző átveréseknek. Álprofilok, amelyek rokonnak vagy ismerősnek adják ki magukat pénz kicsalása céljából, hatalmas lottónyeremények, aminek, ha bedőlünk, a mi pénztárcánk lesz rövidebb, adatlopások. A lista végeláthatatlan. A kibertámadások veszélye mellett azonban érdemes a közösségimédia-etikettről is szót ejteni. Számos kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha tisztában vagyunk a közösségimédia-szokásokkal. A szakértő tanácsai elsősorban az idősebb korosztálynak szólnak, de mindenkinek érdemes elolvasnia, aki szeretné az adatait biztonságban tudni és magabiztosan mozogni a különböző közösségimédia-platformokon.

Az internetes csalásokon túl is van veszély

A leggyakoribb csalási módok egyike az internetes adathalászat. Első ránézésre teljesen hitelesnek tűnő e-maileket, weboldalakat látunk, azonban, ha alaposabban megvizsgáljuk őket, gyanút foghatunk.
– A bankok és a hivatalos intézmények például sosem kérik online a privát vagy a bankkártya adatainkat – mondja Tóth Péter, a Furbify laptop szakértője. – Az adathalász e-mailek mellett hamis nyereményjátékok, áloldalak, unokázós üzenetek is várják, hogy lecsaphassanak gyanútlan áldozataikra. A jól ismert telefonos unokázós átverések már nem a leggyakoribb esetek, új vizekre eveztek a csalók.
Nemrégiben egy zsaroló e-mail járta körbe a világot, amely szerint fertőzött weboldalt látogattunk meg, így a gépünkre felkerült egy kártevő szoftver. Az e-mail szerint a szoftvert egy erre szakosodott programozótól vásárolták a Dark Weben, és azt állították, hogy minden privát tevékenységünket nyomon tudják kísérni, képesek feltörni az összes fiókunkat, megszerezni az összes adatunkat és kedvük szerint kukkolnak minket a laptop kameráján és mikrofonján keresztül. Az ügyből feljelentések is történtek hazánkban, de sajnos csak egy perui IP-címre tudták visszavezetni a zsarolást. A másik nagy veszélyforrás az internetes vásárlás. Hamis akciók, csak és most és hasonló jellegű vásárlásra ösztönző, teljesen alaptalan hirdetések. A rendőrségi statisztikák szerint gyakori, hogy nem a várt minőségű vagy nem a hirdetésben szereplő termék érkezik meg, ha egyáltalán megérkezik.
A közösségi média talán a legnagyobb veszélyforrás. Azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy az internetes csalások mellett – ha nem vagyunk elég tudatos felhasználók – még számos más kellemetlenség is érhet minket. Facebook, Messenger, Instagram, YouTube, TikTok és még lehetne sorolni a közösségimédia-felületeket, alkalmazásokat. Az Y és a Z generáció számára olyan természetes, hogy melyik platformot mire és hogyan érdemes használni, mint a levegővétel. De mi a helyzet az idősebb korosztállyal? Vannak, akik magabiztosan eligazodnak a közösségi médiában, de van, aki csak az unokájától hallott róla, és teljesen idegen számára.

Tóth Péter sorra veszi, hogy mire érdemes odafigyelni a Facebookon és a Messengeren.

Facebook és Messenger

A Facebook a világ legnagyobb közösségi hálózata. A felhasználói közönsége népesebb, mint bármely más ország, hiszen több mint kétmilliárd ember a tagja. Felhasználóként többféle módon is kommunikálhatunk, és tartalmat oszthatunk meg egymással, követhetjük kedvenc oldalainkat (például márkákat, előadókat, hírességeket, hírportálokat), illetve különböző csoportokba léphetünk be. A Messengeren pedig lehetőségünk van szeretteinkkel, ismerőseinkkel chatelni, vagy akár videóhívásokat indítani, fogadni.

Mit csináljunk a Facebookon?

  1.  Kövessük be azokat a márkákat, szolgáltatókat, amelyeket kedvelünk, hogy ne maradjunk le a legújabb kedvezményekről, akciókról!
  2.  Vegyük fel a kapcsolatot a régi osztálytársakkal, barátokkal, ismerősökkel, akiktől elsodort az élet, de egyébként jó szívvel gondolunk vissza rájuk! Jelöljük be őket ismerősnek, Messengeren keresztül pedig írhatunk is egymásra!
  3.  Görgessük át a hírfolyamot, amikor a kedvünk úgy tartja, hogy lássuk, kivel mi történik, vagy kövessünk be hírportálokat, hogy mindig naprakészek legyünk.
  4.  Posztoljunk átgondoltan (bármikor visszanézhető), vagy osszunk meg sztorit (ami csak 24 óráig lesz látható), de lehetőleg magunkról vagy olyan témában, ami fontos számunkra. Azonban fontos tudatában lenni, hogy ami egyszer felkerül az internetre, az többnyire ott is marad. Ez igaz lehet a Facebookon közzétett képről, bejegyzésről és más tartalomról is. Lehetőség van a feltöltések törlésére, de nem lehet tudni, hogy ezeket előzőleg nem töltötte-e le már valaki.
  5.  Osszunk meg tartalmat, ha olyan cikket vagy témát találunk, amit úgy gondolunk, valamiért fontos, vagy esetleg érdekes lehetne az ismerőseink számára is!
  6.  Használjuk bátran a Marketplace-t, azaz a Piacteret, ahol lehetőségünk van vásárolni és eladni is használt termékeket! Azonban mindig bizonyosodjunk meg róla, hogy nem áloldalról rendelünk, és nézzük meg, vannak-e valós vásárlói visszajelzések, mennyire aktív a felület. Ha nem vagyunk ebben biztosak, akár kérjük ki más véleményét is. Lehetőleg válasszuk a kiszállítást követő fizetési lehetőséget vagy ha van rá mód, személyesen is tekintsük meg a terméket.
  7.  Keressünk érdekes eseményeket, rendezvényeket a Facebookon keresztül, amelyekre szívesen ellátogatnánk.
  8.  Lépjünk be az érdeklődési körünknek megfelelő csoportokba, ahol hasznos információkat oszthatunk meg egymással, esetleg új barátokra is szert tehetünk.
  9.  Ellenőrizzük le, hogy az adott étterem, kávézó milyen visszajelzéseket kapott. Ha sokan dicsérik, akkor látogassunk el oda, de ha több a negatív kritika, akkor inkább kerüljük el messziről.
  10.  A biztonság kiemelten fontos. Ellenőrizzük, hogy ki láthatja a Facebook-profilunkat és az idővonalunkat. A megosztott tartalmainkat és képeinket lehetőleg csak az ismerősök láthassák. (Beállítások és adatvédelem/ Adatvédelmi beállítások ellenőrzése/ Ki láthatja, hogy mit osztasz meg?)

Mit ne csináljunk?

  1.  Ne írjunk sértő hozzászólásokat se az ismerőseink, se a szolgáltatók oldalai alá. Nem érdemes kommentháborúba kezdeni. Ráadásul az összes ismerősünk láthatja a hozzászólásainkat. Viszont, ha internetes csalásra szeretnénk felhívni a figyelmet, akkor ne habozzunk, ragadjuk meg a billentyűzetet!
  2.  Lehetőleg ne posztoljunk a születésnapi köszöntőkön kívül mások privát oldalára. Arra a Messenger lesz a megfelelő felület, ahol erre privátban van lehetőség. Így nagyon sok kellemetlen pillanattól kímélhetjük meg magunkat, és a család sem fog minket letiltani.
  3.  Ne higgyünk el mindent, amit a Facebookon látunk! Ez főleg a fiatal korosztály problémája, de tudni kell, hogy a közösségi média gyakran nagyon el tudja ferdíteni a valóságot.

Biztonság, biztonság, biztonság

  1.  Túl sok információ megosztása. Bizonyos közösségi oldalak elvárják, hogy a felhasználók minél több személyes információt adjanak meg magukról. Sajnos sokan jóval többet árulnak el, mint amennyi biztonságos lenne, ez pedig különösen veszélyes lehet.
  2. Tartózkodási hely megadása. Ne tegyük nyilvánossá azt, hogy éppen hol tartózkodunk, hol lakunk és mikor nyaralunk! Ezek az információk rossz kezekbe kerülve könnyen előidézhetik, hogy egyszer csak üresen találjuk a lakásunkat.
  3.  Soha ne adjuk meg a bankkártyánk adatait Facebookon és egyik közösségimédia-felületen sem! Mindig legyünk résen, hogy nem egy áloldalra akarnak-e átirányítani. Érdemes mindig ellenőrizni az adott Facebook-oldalt: hány követője van, milyen visszajelzéseket kapott korábban. Ha azt látjuk, hogy már sokan vásároltak korábban probléma nélkül, a visszajelzések összességében pozitívak a termékről, márkáról, akkor bátran vásároljunk.
  4.  Vírusveszély. Ha Messengeren furcsa üzenetet kapunk, hogy itt és itt elérhető egy vicces videó vagy egy értelmezhetetlen szöveg, sose kattintsunk rá, valószínűleg egy vírus!
  5.  Lehetőleg a saját laptopon, számítógépen lépjünk be a fiókunkba. Ha erre nincs mód, akkor a közösen használt számítógépen (munkahely, vendégség, nyilvános hely) mindig jelentkezzünk ki a felhasználói fiókból, amint végeztünk. A böngésző bezárása nem elegendő, ugyanis az oldal újbóli megnyitása esetén automatikusan belép az utoljára használt felhasználói fiókba.
  6.  Jelszó. Ne személyes adathoz kapcsolódó jelszót válasszunk, és soha ne adjuk meg másnak a belépési információkat, kizárólag családtagnak szükség esetén!
  7.  Nem mindenki használja csaló szándékkal az internetet, de résen kell lenni, nem szabad mindenkiben megbízni, ez a közösségi média felületeire is igaz. Mindig győződjünk meg róla, hogy tényleg valós személlyel vettük-e fel a kapcsolatot. Érdemes átnézni a közös ismerősöket, az ismerősök számát, a feltöltött képeket. Inkább legyünk kicsit bizalmatlanok, ameddig személyesen nem találkoztunk az illetővel. Ha ismeretlennel találkozunk, mindig szóljunk előtte valakinek, hogy kivel és hol fogunk találkozni.

+1 Kérjünk meg egy szakértőt, hogy segítsen a megfelelő vírusirtót telepíteni a gépünkre! Az online térben szinte mindenki ki van téve a számítógépes vírusoknak, digitális kártevőknek és számos egyéb veszélynek. A vírusok és más kártékony alkalmazások elképesztő károkat okozhatnak. Tönkretehetik a munkánkat, eltűnhetnek adataink, vagy akár személyes adataink is illetéktelenek kezébe juthatnak.

Képünk illusztráció






Hozzászólások

A hozzászóláshoz jelentkezzen be Facebook-fiókjába!