Magyarországon volt a legmagasabb a decemberi infláció, a KSH adatai szerint 24,5 százalék. Az eurózónában ugyanakkor 9 százalékot mértek. Ami még ennél is rosszabb hír, hogy ez még nem a csúcs, a januári inflációs ráta valószínűleg még magasabb lesz.
Gazdasági elemzők szerint, ha minden jól megy, legfeljebb nyárra tud majd 20 százalék alá visszaesni a pénzromlás mértéke, és év végére lehet egy számjegyű, ahogy a miniszterelnök 2023-ra prognosztizálja. Orbán Viktor a KSH friss inflációs adatainak láttán is olyanokat mondott a péntek reggeli Kossuth Rádiónak nyilatkozva, hogy „a magyar gazdaság köszöni, jól van”, „csak azok a fránya szankciók ne lennének”. A kormánypropaganda szerint az ukrajnai háború és az uniós szankciók az okai minden bajnak.
Az emberben felmerül a kérdés, akkor mitől van az, hogy a környező uniós tagországokban 9 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit, miközben nálunk ugyanakkor 24,5 százalékkal? Tehát legalább másfélszer annyi nálunk az infláció, mint az eurózónában. Elemzők szerint Magyarországon a kormány elhibázott intézkedései emelik az uniós átlag fölé a pénzromlást. Ezek pedig a megemelt áfa, az ársapka (a kereskedők átterhelték más termékekre az ársapkás élelmiszerek árát) és a gyenge forint. Ha még emlékszünk rá, 350 forint volt egy éve az euró, aminek az árfolyama most 400 forint körül alakul.
Oda a húszezres nimbusza
Az általános drágulásban az élelmiszerárak és az energiaárak az infláció legnagyobb felhajtói. Az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a sajt, a tojás, a kenyér ára szinte megduplázódott.
A háztartási energia 55,5 százalékkal drágult a KSH adatai szerint. Ezen belül a vezetékes gáz ára szállt el a legjobban, 97,8 százalékkal, a tűzifa 58,7 százalékkal drágult, az elektromos energia pedig 27,8 százalékkal. Mindennek következtében kevesebbet érnek a reálbérek és a nyugdíjak, még ha emelnek is rajtuk valamennyit. Magunk is tapasztalhatjuk, hogy mára elvesztette nagy pénz nimbuszát a 20 ezer forintos, az 5 forintos pedig szinte kiesett a forgalomból. Rövidesen új bankjegyeket vezetnek be az országban.
Nem oszt, nem szoroz, ahogy mondani szokás. Az élelmiszer-kereskedők, főleg a kisbolttulajdonosok és a piaci árusok panaszkodnak, hogy az emberek kevesebbet vásárolnak, a nyugdíjasok 1-2 darabot vesznek krumpliból, hagymából, almából, mert ennyire futja.
Rettenetes éve lesz a vállalkozóknak?
Januárban az előrejelzések szerint tovább drágul minden, hiszen most kapják meg a kisvállalkozások, köztük a mezőgazdasági termelők, sokan visszamenőleg a négy-ötszörösére emelkedett villanyszámlát, a horribilis gázszámlát. Amíg a lakosságot védi a „rezsicsökkentés”, a gazdálkodószférát nem kíméli, ennek következtében rettenetes éve lesz idén a vállalkozásoknak. Szakértők szerint főleg azoknak, amelyek rosszul kötöttek szerződéseket az energiapiacon. Mert miközben most például a háború előtti 70 dolláros szintre lement a gázár a világpiacon, tavaly nyáron 300 dollár körül alakult. Aki magas áron szerződött, az annyiért is kapja, ami katasztrofális.
Nem tudni, hogy a magyar gazdálkodók hogy birkóznak meg a magas hitelkamatokkal. Amíg az eurózónában 1-2 százalékos a hitelkamat, Magyarországon 18-20 százalék. Ez kihatással lesz az élelmiszerárak további alakulására. A miniszterelnök fennen hangoztatott gazdasági növekedési elvárásaihoz képest a mezőgazdaságban feltételezhetően nem lesz semmiféle növekedés, egyrészt a már említett magas hitelkamatok, másrészt a méregdrága műtrágya miatt. Szinte feleannyi műtrágyát használtak fel a termelők ebben a ciklusban a korábbi évekhez képest.
A 2021. decemberi árakhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 44,8 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább:
Fotó: Az élelmiszerárak 44,8 százalékkal emelkedtek decemberben (femina.hu)