Újkori népvándorlás. A történelemben nem egyedi ez a jelenség. Az okok ismertek: háború, erőszak, félelem, éhség, kalandvágy, szebb és boldogabb élet reménye. Európa és köztük hazánk is, óriásit ásított az elmúlt évtizedekben. Régóta közismert, hogy a vén Európa lakossága fogyóban van. Ennek ellenére csodálkozik azon, ha ezt más is meghallja és cselekszik, esetleg rájátszik hatalmi érdekekből.
Megindult a tömeges népvándorlás, amely teljesen felkészületlenül érte hazánkat és a kontinens tagállamait, annak ellenére, hogy az előjelek régóta láthatóak voltak. Megkezdődött az egymásra mutogatás, az uniós jogszabályok merev értelmezése. A mára kialakult állapot a tagállamok együttműködési csődje, a felelősség tologatása. Rövid idő alatt megsokszorozódott a határunkat illegálisan átlépő menekültek száma. Már-már teljesen kezelhetetlen ez az állapot. Tüntetések és elégedetlenség. Budapesten a Keleti pályaudvart hol megnyitották, hol bezárták a migránsok előtt. Fejlett nyugati országok próbálnak kevésbé vonzónak tűnni, csökkentik a bevándorlóknak nyújtható támogatás összegét. Dánia 250 ezer forintnyi összegre vitte le az egy főre jutó kvótáját. Franciaországban a bevándorlók a sínekre mennek tüntetni, útját állják az Angliába tartó vonatnak, hogy a szerelvényre felkapaszkodva átjussanak a szigetországba. Ausztria is kezd bekeményíteni. Eközben sokan azért aggódnak, hogy nem lehet integrálni a menekülteket, más a kultúrájuk és más a vallásuk.
Eddig itthon csak a lakosság egy része érezte meg, hogy valami teljesen megváltozott a mindennapi életükben. A déli határ közelében élők azonban a saját bőrükön érzik. Itt az ősz és jön a tél is, ami ma még nem ismert következményekkel járhat. A sok kapkodás helyett már most készülni kellene a várható nehézségekre. Csakis így előzhető meg, hogy a tél ne szedje áldozatait és hazánk lakossága is nyugodtan alhasson.
Utólag leszünk-e megint okosak, vagy példát mutatunk-e egész Európának emberségből? A választ hamarosan mindnyájan megtudjuk.
Kép és szöveg: György István Péter
[stextbox id=”grey”]Az EU-s menekültfogadási rendszer „bünteti” azokat az országokat, amelyek Európa határán fekszenek – állítja Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberjogi biztosa. – A valódi gond nem az, hogy jönnek a menekültek, a valódi gond a kormányok kapkodó, majdnem hisztérikus reakciója. Az uniós országok többségében azon versenyeznek egymással, hogy melyikük tud károsabb üzeneteket küldeni a közvéleménynek. Németország az egyetlen, kimagasló kivétel. Ez nem népvándorlási, sokkal inkább politikai válság. A dublini rendelet igazságtalan, mert csak néhány országra hárítja a menedékkérők fogadásával járó felelősséget – véli az emberjogi biztos, aki szerint a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatos döntésével Németország már megadta a „kegyelemdöfést” a rendeletnek.[/stextbox]
