Sárga / Közérzet · 2016.04.24.

HIVATAL – Mert a reformok működnek?

Előrebocsátom: hivatalba járkálásom során szinte csak jóindulatot tapasztaltam. Hogy így is kálváriát jártam, az sokat elárul a jogszabályainkról és az államigazgatási rendszerről. Tavaly októberben meghalt édesapám, és rám maradt egy traktor meg egy pótkocsi. Ekkor kezdődött a kálváriám.

A hagyatéki tárgyalásig négy hónap telt el, közben több ajánlatot is kaptam a munkagépekre. Meg is egyeztünk egy jóravaló gazdával és a barátjával, igaz, ők télen szerették volna letudni az adásvételt, de pártunk és kormányunk érdeke közbeszólt, és a megye közjegyzőit kirendelték az állami földek árveréséhez. Így csak tavasszal, a földmunkák megkezdése után, március 23-án délután került sor a hagyatéki tárgyalásra. Mondták, 15 napom van az átíratásra, igyekezzek.

Versenyfutás az idővel és a bürokráciával

Másnap már a Zirci Járási Hivatal Okmányirodájában voltam, ugyanis apám Zircen élt, és a járművek forgalmi engedélyét, rendszámtábláját is ott vonták be hatóságilag, miután apám nem fizette a biztosítást. (Jótét lélekként azt gondolta, ha már fel sem tud ülni a traktorra, és a jármű végig a pajtában áll, akkor nem kell biztosítani. Tévedett.) Az okmányirodában megmondták, hogy előbb kössek biztosítást. A közelben láttam egy biztosítót, gondoltam, egy óra alatt lezavarom az ügyet, aztán már jöhetek is vissza, egész napos épp az ügyfélszolgálat. A biztosítási szakembernek azonban kellett volna a forgalmi engedélyek száma is, nekem azonban csak azok az adatok voltak meg, amelyeket a forgalomból való kivonások határozataiból másoltam ki.

Vissza az okmányirodába!

Ott az előadó megállapította, hogy nem adhatja ki a forgalmi engedélyek számát, mert azok már nem érvényesek, ugyanis közben lejárt a lassú járművek műszakija is, előbb vizsgáztassam le őket, csak azután kössem meg rájuk a kötelezőt. Mikor a biztosítósnak elújságoltam, sztornó az egész, előbb műszakiztatom a traktoromat és a pótkocsimat, az hitetlenkedve ingatta a fejét: biztosítás nélkül aligha. Felajánlotta, hogy forgalmik nélkül is megköti az ügyletet. No, akkor várjon egy kicsit, átszaladok a Ring Kft.-hez, ők műszakiztatnak is, majd megmondják, kell-e biztosítás. Hát igen – mondták amazok –, kell a kötelező és kell az okmányirodától egy kísérőlap is. De ne ide, Zircre hozzam a járgányokat, mert az ilyen hatóságilag kitiltott járműveket csak a Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet műszaki vizsgálóállomása fogadhatja. Ezek után gyorsan megkötöttem a biztosításokat, kifizettem a bírságot (az egynapos késésért) és a negyedévi díjakat 10–13 ezer forintos összegben.

Harmadszorra az okmányirodában

Vissza az okmányirodába kísérőlapért! Ott közlik, hogy előbb kérjem el a közjegyzőtől azokat a határozatokat, amelyeket a hagyatéki eljárás során a közjegyzői iroda bekért, s amelyeket egyébként a zirci okmányiroda adott ki nekem, mert anyám otthon nem találta a saját példányait. Kértem, hogy inkább ők adják ki ezeket még egyszer, kifizetem ezeket is, csak ne kelljen újra közjegyzőhöz mennem. Nem, nincs itt a csoportvezető, majd húsvét után jöjjek vissza, de hozzam a határozatokat.

Húsvét előtti péntek – közjegyzői iroda. Tumultus a folyosón, családok kint és bent, két hagyatéki tárgyalás közt elcsípem az adminisztrátort, elmondom, miért jöttem, nem érti, de megígéri, délig engedélyt kér másolatok kiadásához. Délben meg is kapom őket, látom közben a holtfáradt közjegyzőt is, kedvesen köszönt.

Húsvét után kedden újra Zircen. Másik ügyintéző fogad, nem örül nekem, mert én veszprémiként a veszprémi járáshoz tartozom, ott kéne ügyeket intéznem, a közjegyző is oda küldte a hagyatéki végzést a(z egyre lassúbb) lassú járművekről. De azért segít, lediktálja, mi kell a vizsgáztatáshoz (kísérőlap nem, de a határozatok szükségesek), és ügyesen kitalálja, hogy ha mindjárt el is adom a járgányokat, akkor én köztes tulajdonos lehetek, s akkor csak egyszer kell átíratni őket.

Okmányiroda negyedszer

Most már a műszakiztatásra gondolok szorongva, de szerencsém van, a vevőim átvállalják, az időpontot is ők kérik meg, sőt, az általam átadott papírokat előzetesen be is mutatják a veszprémi műszaki állomáson, nehogy a vizsgáztatáskor derüljön ki, hiányzik valami. Felkészítik a járműveket is, az egyikük apja – hál’ Istennek – mezőgazdasági gépszerelő, a cserélendő alkatrészeket pedig gyorsan beszerzik Szlovákiából. Egy hét leforgása alatt vizsgára készek a gépek, már csak eredeti határozatokért kell újrakoslatnom, mert közben kiderül: a magasságos közúti hatóság műszaki vizsgálóállomása nem fogad el másolatokat. Ezúttal a Veszprémi Járási Hivatal Okmányirodájához fordulok a határozatokért, hiszen Zircen megmondták, én ide tartozom.

Okmányiroda végtelen

Csütörtök van, nincs ügyfélfogadás, de a kormányablakok elektronikus ügyintézésre biztatnak, meg arra, hogy az ország bármely pontján elintézhetem ügyes-bajos dolgaimat. Hát én most el szeretném intézni itt Veszprémben a zirci ügyes-bajost. Két órán át fogalmazom a levelet, pontosan rögzítem a járművek adatait, történetét, s előadom, hogy nekem a forgalomból való kivonásukról kellene az eredeti határozat. A másnapi ügyfélfogadási időben mennék értük, ha addigra előkészítenék. Visszajelzésül annyit kapok, hogy X. Y. osztályvezetőnél landolt az e-mailem. Másnap 8-kor már a hivatalban vagyok. Az ügyemről senki semmit nem tud (a levelem bizonyára azóta is várja, hogy bevegye a hivatalszagot), de egy ügyfélszolgálatos tízperces tájékoztatás után készségesen elkezd kutatni a határozatok után. Számítógépen, aztán egy másik épületrészben. Húszperces erőlködés után elküld Zircre, sajnálkozik, csak a járművek adatlapját tudná kiadni. Zircen az első szóra megkapom az eredeti határozatokat, miután beszámolok a veszprémi kudarcról. Sőt, jegyzőkönyvet is felvesznek, azt igazolandó, hogy én elkezdtem a tulajdonátírás ügyintézését, mert jelzem, nem fogok beleférni a 15 napos határidőbe. De csodák csodája, a járgányok átmennek a műszaki vizsgán már a 14. napon, igaz, még aznap kiderül, a pótkocsi alvázszámát elírta a vizsgálóállomás, másnap vissza kell menni a módosításért. Aztán már csak az adásvételi szerződést kell megkötnünk, de hát az már rég ki van töltve, csak aláírni kell, meg az új biztosításokat megkötni. Gyerekjáték.

Okmányiroda, ki tudja, hányadszor

Április 11-én, a költészet napján ünnepre virradunk, mehetünk a zirci okmányirodába a tulajdonváltás ratifikálására. Minden papír megvan – ott van a két új tulaj és én, a köztes. Kihozzák a rendszámtáblákat, már a pótkocsi is átírásra kerül, ám ekkor fordulat áll be az ügyintézésben: nincs címke, amely az új forgalmiba vagy forgalmihoz kell, várják a központból a futárt, hogy hozza. Úgyhogy a traktort már át sem írják a másik vevőm nevére. Majd ha lesz címke. Forgalmit is csak akkor tudnak kiadni. A rendszámtáblákat szépen visszaviszik, mi pedig vert seregként kullogunk haza.

A reformok működnek

Pár nap múlva megkezdem a biztosítások lemondását. A pótkocsié simán megy, néhány e-maillel elintézhető, a traktoré nem, mert az még édesapám nevén van a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint. Ezért a traktor lemondásához adásvételi szerződést és hagyatéki végzést kér a biztosító. Az utóbbi már nincs a kezemben, leadtam április 11-én a zirci okmányirodában. Meg különben is! Március 24-én a biztosító embere készített már egy fénymásolatot róla! Persze lehet, hogy azt a pótkocsi ügyiratához mellékelték, s így a traktornak nem maradt. Kitől kérjek ezek után hagyatéki végzést? Újra a közjegyzőhöz forduljak másolatért? Vagy inkább a Veszprémi Járási Hivatalhoz, amelynek ugyan megküldték, de úgysem tud semmit sem kezdeni vele? Nincs erőm kilincselni, inkább várok. Hátha megérkezik egyszer a futár, és meghozza azokat a fránya címkéket, és akkor a traktor is átírásra kerül. Csak ki ne fussanak az új tulajdonosok is a maguk 15 napos határidejéből! Addig már csak pár nap van hátra. Aztán hallom, már ők is jegyzőkönyveztettek, ne büntessék meg őket a késlekedésért. Mármint a futár késlekedéséért. Vagy a nyomtatványellátó, esetleg a Belügyminisztérium nyomtatványfelelősének a késlekedéséért.

Mert a reformok működnek – csak győzzük türelemmel, idővel, energiával.

Domján Edit

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!