Uramisten, micsoda élmény, hogy létezik ilyen hang, ilyen egyedülálló tünemény, mint mikor az Úr szól a csipkebokorból Mózeshez. Kinyilatkoztatásszerű, ahogyan a Borogyin Vonósnégyes Csajkovszkijt játszik, ugyanakkor egyben nagyon személyes is, tele finom megoldásokkal, részletszépségekben gazdagon. Semmi feszültség, inkább felszabadult öröm, elképesztően összehangolt játékosság.
Eksztatikus lélekröpülésre vitte a világhírű moszkvai kvartett a veszprémi I. Auer-hegedűfesztivál hálás közönségét. Eltátja az ember a száját, hogy ilyen élmény lehetséges olyan apró kis szösszeneteken keresztül is akár, mint Csajkovszkij Gyermekalbuma. A műsor első része, Borogyin Notturnója és az említett Gyermekalbum élvezetes betekintést nyújt a zenészek és hangszereik karakterébe, előadói képességeibe. Érezzük, mennyire hasonló szenzibilitással és azonos zenei gondolkodással játszanak a szó valódi értelmében természetesen, oroszosan dúsan és tartalmasan. Majd következik Csajkovszkij esz-moll vonósnégyese op. 30, amelyet már afféle kegyelmi állapotban hallgat végig a közönség, igazat adva a püthagoreusoknak, hogy a kozmosz nem más, mint a zene nagyban, illetve, hogy a zene a kozmosz kicsiben.
Állva tapsolt a közönség és sűrű bravo felkiáltásokkal ünnepelte pénteken este a világhírű orosz vonósokat, akik képzésének gyökerei Auer Lipótig nyúlnak vissza. Nevezhetnénk őket akár Auer szellemi gyermekeinek is, hiszen úgy játszanak, ahogy a modern orosz hegedűiskola megalapítója tanította, a legkisebb részletekig előre megtervezetten, ugyanakkor a pillanatnyi ihletet és az egyéniséget is érvényre juttatva. Technikailag olyan tökélyre fejlesztették tudásukat, hogy már az önmagában lélegzetelállító, ráadásul szenzációs egyéniségek.
A koncert végén hirtelen ötlettől vezérelve letette a csokrot Auer képe elé a színpadon a vonósnégyes első hegedűse, ez a gesztus szintén nagy ovációt váltott ki. A közönség soraiban itt volt Heller Ágnes filozófus is, a veszprémi Auer család leszármazottja, aki kifelé menet annyit mondott, „na, ez szép koncert volt”, a Borogyin- és Csajkovszkij-interpretáció egyaránt tetszett neki.
A veszprémi, kifinomult ízlésű zenei publikum most abban a kivételezett helyzetben van, hogy különbséget tud tenni a világnagyságok teljesítményei között is, reagálni tud az igaz művészetre. Azt akarom ezzel mondani, hogy közülük sem mindenkinek jár a „bravo”. A Borogyinnak és előző este Mischa és Lily Maiskynak sokszorosan kijárt. Jó ennyi művelt műélvezőt látni. Ilyenkor Veszprém és a Hangvilla abszolút úgy néz ki, mint egy boldog európai város, illetve nagyvilági koncertterem. Ezzel a fesztivállal fölkerültünk a komolyzenei világtérképre.
A I. Auer-hegedűfesztivál csúcsa, kulminációs pontja volt a pénteki nap, hiszen olyan páros vezette be érdekesen szerkesztett délutáni koncertjével az estét, mint Sasha Rozhdestvensky és Jeremy Menuhin. Műsorukon Mozart G-dúr hegedű-zongora szonátája, Enescu III. hegedű-zongora szonátája és Beethoven Kreutzer-szonátája szerepelt, amelyet a klasszikus játék határait feszegetve szólaltattak meg, úgy, ahogyan az neves zenei örökség letéteményeseihez illik.
S most akkor jönnek még az Auer Szimfonikusok, Banda Ádám, a Budapest Klezmer Band, Mark O’ Connor és Baráti Kristóf!