Közérzet · 2022.03.25.

Háború – Mikor lesz vége?

Mikor lesz vége az ukrajnai háborúnak? Megnyerheti-e valaki? Egyre gyakrabban tesszük fel ezeket a kérdéseket. Válasz nincs, ha csak nem vesszük komolyan az olyan jóslatokat, mint hogy május 9-én, a fasizmus felett aratott győzelem napján ér véget. Merthogy ez Putyin számára szimbolikus.

Lerombolt városok, több ezer áldozat, több mint hárommillió menekült az egy hónapja tartó orosz invázió következménye. Az ukránok mindennek ellenére nem csüggednek, hanem harcolnak. Túlnyomó többségük úgy érzi, győzni fognak, és nem kérdezik, hogy mikor lesz vége. Az oroszok nem számítottak ekkora ellenállásra. Elsődleges célpontjukat, Kijevet nemhogy elfoglalni, de eddig még bekeríteniük sem sikerült. (Felfoghatatlan, hogy gondolták villámháborúval elfoglalni a majdnem hárommilliós várost. Utoljára a második világháborúban folyt ekkora harc Berlinért.) A New York Times szerint Putyin már a B-tervnél tart, de még rosszabbra is rászánhatja magát. A nukleáris fegyverek bevetését lebegteti, amennyiben „provokálja őket a NATO”.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és miniszterelnök, jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese (aki szintén rajta van a britek szankciós listáján vagyonbefagyasztással és utazási korlátozással) teljes mellszélességgel támogatja Putyint. Azzal vádolja Washingtont, hogy el akarja pusztítani Oroszországot. Az orosz állami tévé derekasan kiveszi a részét a propagandából és a rémisztgetésből. Ott hangzott el az a fenyegetés, hogy ha a lengyelek így folytatják az ukránok támogatását, Varsóból nem marad semmi, Moszkva 30 másodperc alatt megsemmisítheti. Ebből könnyen leszűrhető, hogy a világ közelebb került az atomkatasztrófához, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. De mikor lesz vége?


Mindezzel összefüggésben „a Fehér Ház Tigris csapata elkezdte kidolgozni a lehetséges forgatókönyveket és támadási stratégiákat arra az esetre, ha a NATO területét nukleáris támadás éri, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyvereket vet be” – számolt be a Telex. – „Azt is vizsgálják, hogy milyen válaszlépések történjenek, ha Putyin a NATO területére lépne azért, hogy megtámadja az Ukrajnába fegyvereket és segélyeket szállító konvojokat.”

A legfrissebb hírek szerint a március 24-i NATO-csúcson úgy döntöttek, hogy 40 ezer további katonát küldenek a szövetség keleti határaira. Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában is új NATO-hadtesteket állítanak fel. Ez a fejlemény nem igazán azt mutatja, hogy hamar vége lesz.Hanem azt, hogy elhúzódó harcokra rendezkedik be a világ. Az orosz oligarchák magánrepülőgépeinek Dubai felé sűrűsödő járataiból is inkább pánikszerű menekülésre lehet következtetni, mintsem a háború befejezésére.

Vannak persze másféle vélemények is. Dr. Branimir Vidmarović horvátországi szakértő például úgy gondolja, hogy május 9-éig befejeződnek a harcok, mert ennek a dátumnak Putyin számára szimbolikus jelentése van. Oroszország ezen a napon ünnepli a második világháborúban a németek felett aratott győzelmét. A spliti Slobodna Dalmacija című lap kérdésére, hogy esetleges béketárgyalások folyamán Ukrajna visszaveheti-e a Krímet, Donyecket és Luhanszkot az orosz megszállóktól, a szakértő nemmel válaszolt. Szerinte illúzió lenne ezt elvárni.

Az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók nem hatnak azonnal, ráadásul egy részükre Moszkva fel is készült. Szakértők szerint kínai, arab, indiai és afrikai segítséggel még jó ideig kibekkelhetik a büntetéseket.

A háború negatív gazdasági hatásait kezdettől fogva érzi az egész világ az egekbe emelkedő energiaárakon, az élelmiszerek drasztikus drágulásán, az árfolyamrobbanásokon és így tovább. Ez alól a magyar cégek sem kivételek.

A vezető képen a Patyomkin páncélos című Eisenstein-film világhírű jelenete az odesszai lépcsővel. Fotó: Universal History Archive/Getty Images






[fbcomments]