Hétmilliárd embert beoltani félévenként újra és újra, mindig módosított hatóanyagú védőoltással technikailag lehetetlen, anyagilag elképzelhetetlen. Hogy milyen tervekkel védhetők meg mégis a Föld lakói a Covid mutánsai ellen, azt egyértelműen az dönti el, hogy kinek mi áll érdekében és mennyi hasznot húzhat belőle – állítja dr. Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
Dr. Bárdosi Attila tudományos kutatóként kötelességének érezte, hogy abban a zűrzavarban, mely bennünket körülvesz a Covid-járvánnyal kapcsolatban, néhány dolgot tisztázzon. A címzetes egyetemi tanár a Qubit portálon közölt írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy zsákutcába kerültünk. A tavaszi első járványt követte ősszel a második, jó néhány országban már zajlik a harmadik hullám, s egyelőre nem lehet látni a végét.
Zsákutcában
Közben Európától Amerikáig azt hirdetik, a védőoltás a megoldás. Dr. Bárdosi szerint ez a kijelentés felelőtlen, minden szakmai hátteret nélkülöz. Az információ, miszerint az oltás véd a fertőzés ellen, így nem igaz. A jelenlegi szakmai álláspont szerint a vakcina jó esetben egy ideig meggátolja a betegség kitörését, vagy csak a tüneteket teszi enyhébbé, de a fertőzés továbbadását nem befolyásolja, hiszen a vírusok szervezetbe hatolását nem képes megakadályozni. Hogy ott meddig marad a vírus fertőzőképes, azt jelenleg senki nem tudja megmondani.
A vírussal szemben az ember hátrányos helyzetben van
Egy ellenséget csak azonos vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkok viselésével csak átmenetileg érhetünk el valamilyen eredményt. Ezek ellenszerét a vírus eddig mindig megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok. Két faj konkurál a hegemóniáért egy azonos élettérben. Túlélni az fogja a másikat, amelyik gyorsabban és hatékonyabban képes a megváltozott környezethez alkalmazkodni. Az ehhez szükséges mutációk kialakulásának sebességét tekintve az ember a vírussal szemben egyértelműen hátrányos helyzetben van. Logikus gondolkodással és a rendelkezésünkre álló fejlett technológiával azonban ki tudnánk egyenlíteni ezt a hátrányt.
A Covid–19 nem ismer országhatárokat
Talán egyetlen kontinensnek, Ausztráliának a szigetjellege következtében egyelőre sikerült tradicionális módszerekkel megfékeznie a járvány terjedését, mivel idejében hermetikusan elzárta magát a külvilágtól. Azonban egy ilyen földrajzi adottsággal nem rendelkező országban a bevezetett korlátozás kevésbé hatásos.
Dr. Bádosi Attila szerint a logikai hibát ott követtük el, amikor azt vártuk, hogy a vírus alkalmazkodjon túlhaladott védekezési módszereinkhez, és nem fordítva cselekedtünk. Nem azokat a módszereket alkalmaztuk, amik megfeleltek volna az aktuális vírus korábban fölsorolt jellemzőinek. Ez bizonyos mértékig érthető is, mivel ezek még ma sem léteznek, és erről egyedül mi tehetünk. Nem használtuk ki a járvány kitöréséig rendelkezésünkre álló időt, hogy kifejlesszünk újabb, korszerűbb eljárásokat. Nem az volt a kérdés, hogy a járvány bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Figyelmeztető jelekben nem volt hiány.
A vírus mindennapjaink részévé válik
Az új és eddig ismeretlen veszélyhelyzetek kivédésére új gondolkodási sémákra, új védekezési módszerekre van szükségünk. Mi sokkal lassabban tudunk alkalmazkodni a megváltozott környezethez, mint a vírus, és ebből a megváltoztathatatlan tényből kellene kiindulnunk. Többszörösen mutált formában várhatóan itt fog élni közöttünk, mindennapjaink részévé válik, hol előbújik, hol eltűnik majd. Ezen minden valószínűség szerint még az időközben rohamtempóban kifejlesztett és csodaszerként kikiáltott oltóanyagok sem tudnak lényegesen változtatni.
Tehetünk-e egyáltalán valamit?
A patológus válasza egyértelmű igen, csakhogy ahhoz át kellene alakítani gondolkodásunk rendszerét, melynek alapja a profittermelés mindenhatósága. Logikus gondolkodással és a rendelkezésünkre álló tudással kidolgozható az a technológia, amellyel egy vírusban egyszerre fölfokoznánk a fertőzési képességet, illetve a sejtekhez való kötődésaffinitást, és ezzel egy időben semlegesítenénk vagy csökkentenénk betegségokozó hatását (patogenitását). Ez ma az embernek is rendelkezésére áll (lásd növényi géntechnológia). Hogy ez a manipuláció etikus-e vagy sem, azon már nem érdemes vitatkozni, mert egyrészt az első lépéseket ebbe az irányba már évtizedekkel ezelőtt megtettük, és föltartóztatni ezt a folyamatot már lehetetlen, másrészt egyre világosabbá válik, hogy egy olyan kényszerszituációba kerültünk, amit mi hoztunk létre.
Ma már csak egyet tehetünk: ezeket a folyamatokat, az észszerűséget és a közjót szem előtt tartva a Föld összes országát átölelő, szigorú kontroll alá vesszük, és kiírtjuk gondolataink közül a profittermelés mindenek fölött álló kényszerét, amire időközben – minden mást kizárva – a világ működésének egyetlen elengedhetetlen feltételeként tekintünk.
Bővebben a qubit.hu-n.