Energiatakarékosságra hivatkozva a kormány november 14-én bezárja 141 uszodájának majdnem felét. A 77 intézmény egyike a fűzfői uszoda.
A „Fűzfői” a szívem csücske. Remélem, most is csak átmenetileg zárták be. A Balaton-part ma is legjobb versenyuszodájának építésével és bezárásaival kiválóan érzékeltethető a magyar történelem, pontosabban annak szeletkéi.
Még akkor kezdtünk a fűzfői uszodába járni, amikor Veszprémből nyolc forintért helyi járatú jeggyel lehetett megfordulni. Nem azért jártunk oda, hogy lefürödjük a téglajegyünk árát, de volt abban 1982-ben valami bizsergető, hogy az embernek saját versenyuszodája van!
A tégalajegy
Téglajegyet vásároltunk a fűzfői uszoda befejezéséhez, ami 1980-ban a fizetésünk negyedét tette ki. Sokakat magával ragadott a Nitrokémia akkori igazgatójának lelkesedése, hogy versenyuszoda épüljön Fűzfőn. Gyuricza László találta ki, terveztette a korszerű, a Balaton-parton egyedülálló intézményt. Amikor a megyei tanács élére helyezték, lelassult az építés, de a tanácselnök nem hagyta, a megyében működő termelőszövetkezetek, vállalatok, szakszervezet, de még a rendőrség és a bíróság is adott pénz. Nevüket tábla őrzi az uszoda aulájában.
Mi, ötszáz forintos téglajegyesek nem kerültünk sehová, de hálásak voltunk, elsősorban a Nitrokémiának, amiért állta a 140 milliós költség negyedét, az üzemeltetéshez a gőzt, az áramot és persze a két medencéhez a vizet. 1982. április 4-én, a felszabadulás évfordulójára megkaptuk a magunk fizette modern intézményt. Lányaim itt tanultak meg úszni. Miközben mi a „nagy” medencében róttuk a hosszakat, ők a kicsiből átlógtak, hogy az igazi mélyvízbe ugráljanak. Unokáim is itt, a Fűzfőiben hitték el, hogy aki meg tudja csinálni a vízi gombócot, az szinte már tud úszni.
Lejtőn: gőz, áram, víz, busz
Veszprémen kívül a környék iskoláiból is jöttek a diákok. Sorra alakultak a sportegyesületek. A kemény edzések eredménye lassan érmekben is mérhető lett. Szép lassan viszont megjelentek a nehézségek: először a Volán-járatok ritkultak, utána a helyi járatú jegy kopott ki, de ez még csak a veszprémi téglajegyeseket bosszantotta. Egyre jobban fáztak a gyerekek, mert már nem jött annyi gőz a Nitrokémiától. A rendszerváltás környékén az ipari üzemek fennmaradásukért küzdöttek, vagy hogy mielőbb privatizálják őket. A vegyipari cég darabjaira esett, a kft.-k nem adták ingyen a gőzt, az áramot és a vizet.
A Fűzfőinek egy darabig szerencséje volt, a magyar úszóválogatott pápája, Széchy Tamás imádta a Balatont, a válogatott Fűzfőn edzett. Nyitva kellett tartani. Egerszegi Krisztina, Darnyi Tamás és társaik rótták a hosszakat, készülve az olimpiára.
Az energiaválságban alulmaradt
2014-ben megrendítő ütésként élte meg a fűzfői uszoda fenntartója, hogy nekik nem jut pénz felújításra, viszont Veszprém 4 milliárdot kap egy új uszoda építésére. Azonnal aláírásokat gyűjtöttek. A petíció eredményeként megígérték, hogy a fűzfői uszoda nem zár be. A diákok a Nemzeti Úszóprogram keretében még idejártak, de a csapból már nem olyan meleg víz folyt, a zuhanyrózsákat ellopták, a hajszárítókat lecserélték. A vendégek kezdtek elmaradozni, a bevétel meg egyre kisebb lett. Akkor lépett színre a Nemzeti Sportközpont. Az uszodát korszerűsítették. A Balaton Uszoda ismét fontos felkészülési, edzőtáborozási helyszín lett Cseh Lászlóval, Hosszú Katinkával, Kemény Dénes vízilabdázóival.
Az energiaválságban alulmaradt. A füredieknek 38 milliót adott a kormány rezsire, míg a fűzfőit téli álomra ítélte.
Vezető képünkön: a füredi uszoda. Fotó: balatontelevizio.hu