Közérzet · 2015.08.03.

FESZTIVÁL – Auer Lipót újrafelfedezése

Még ma sem tudják sokan, hogy Auer Lipót magyar volt és veszprémi, nem pedig szentpétervári és orosz. A híres hegedűművész és karmester 1845. június 8-án látta meg a napvilágot a mai Thököly utcának abban a házában, amelyre négy éve végre emléktábla került. A szülőváros most nagyszabású hegedűfesztivált szervezett a tiszteletére, olyan zseniális előadókkal, mint amilyen ő maga is volt.

Augusztus 4-én kezdődik az Auer-fesztivál, amelyen hat nap alatt húsz koncertet hallhat a közönség. Előtte zarándokoljunk el a professzor szülőházához, legalább virtuálisan, tiszteletünk jeléül. A mai Thököly utcában született, az egyszerűbb tájékozódás kedvéért hozzátehetjük, hogy a mai német nemzetiségi épület melletti házban, azaz az Oliva vendéglő felső parkolójánál. Édesapja, Auer Simon szobafestő volt, édesanyja Grósz Rozália. Lipót, aki negyedik gyermek volt a családban, igen korán tanújelét adta zenei tehetségének – olvashatjuk az életéről és a tanításáról a közelmúltban megjelent könyvben. Alig háromévesen játékdobjával a nyakában a ’48-as szabadságharc katonái előtt menetelt, akiknek annyira megtetszett a ritmikus zenei kíséret, hogy magukkal akarták vinni a kisfiút. Szülei természetesen nem adták, de már nyolcévesen Pestre küldték a zenedébe. Az iskolai hegedűórákon kívül magánórákat is kap földijétől, a főváros legjobb hegedűtanárától, Ridley-Kohne Dávidtól. 1856-ban a bécsi konzervatóriumba küldik, ahol 1858-ban szerez diplomát kitüntetéssel. Még csak tizenhárom éves, amikor csodagyerekként hangversenyeket ad vidéki városokban. A bevételből családját is próbálja segíteni. A nyarakat Veszprémben tölti, ahol a püspök többször is megkéri, játsszon a székesegyházban a vasárnapi istentiszteleteken, ami nagy megtiszteltetés számára.

A veszprémi szülőház, ahol életének első éveit töltötte

A veszprémi szülőház, ahol életének első éveit töltötte

Tizennyolc évesen kerül Párizsba, majd Németországon keresztül meghívást kap Szentpétervárra, ahol a cár hegedűse lesz. Nagyon érzékletesen, jó humorral, érdekes részletekkel ír ezekről az évekről My Long Life in Music című önéletrajzi művében – angolul. Mert csaknem fél évszázad oroszországi tanítás, karmesterkedés és koncertezés után Amerikába menekül az orosz forradalom elől. Úgy látszik, a sors könyvében meg volt írva, hogy az Újvilágot is meg kell hódítania. Még 12 sikerekben gazdag év adatott neki Amerikában, tanítványai körében. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Carnegie Hallban emlékezetes ajándékhangversenyt rendeztek tiszteletére tanítványai, Heifitz és Zimbalist. A három közreműködő zongorista közül az egyik Rahmanyinov volt. Maga Auer is fellépett, ez volt az utolsó koncertje nagyközönség előtt. 1930-ban bekövetkezett halálakor azt írták az amerikai lapok, hogy „a zenei világ Auer Lipótban egyik kimagasló alakját veszítette el – nemcsak a legnagyobb hegedűtanárt, de a kor egyik legkiválóbb művészét is. A világ minden részéből özönlöttek hozzá a tanítványok, miközben ő maga előadóművészként is nagyot alkotott. Ennek ellenére – különösen Amerikában – elsősorban úgy ismerték, mint azt az embert, aki Elmant, Zimbalistot és Heifitzet tanította. De akik ismerték őt ereje teljében, soha nem fogják elfelejteni egészen egyedülálló Beethoven- és Brahms hegedűverseny-tolmácsolását.” Sokat tett Wagner zenéjének oroszországi népszerűsítéséért is.

Emléktábla a veszprémi panteonban. Az augusztus 4-én kezdődő fesztivállal új lendületet kaphat az Auer-kutatás

Emléktábla a veszprémi panteonban. Az augusztus 4-én kezdődő fesztivállal új lendületet kaphat az Auer-kutatás

De mi volt a titka, mi tette kora leghíresebb hegedűtanárává? Talán az, hogy a hegedű igaz hangját kereste, illetve, ahogyan Jascha Heifetz írta róla, minden tanítványát kicsit másképpen tanította, minél nagyobb képességet árult el a növendék, annál többet adott magából a professzor, aki a technikai felkészülés mellett a szellemit is sokra becsülte. „A zene szellemének és a muzsikus lelkének közvetlenül érintkeznie kell egymással.” A zeneszerző szellemének a mélyére hatolni, mindeközben nem tagadni meg a saját egyéniségünket sem, sőt, ez az igazi kaland – erre nevelte tanítványait, akik közül sokan híressé váltak.

Auer neve ma is varázsszó komolyzenei berkekben, az ő tiszteletére muzsikálnak hat napig Veszprémben olyan világhírességek, többek között, mint a Borogyin Vonósnégyes, Mischa Maisky, Baráti Kristóf, Roby Lakatos, Marc O’Connor, Valeriy Sokolov, Jeremy Menuhin, Sasha Rozhdestvensky és a fesztiváligazgató hegedűművész, Kováts Péter, valamint a házigazda Mendelssohn zenekar.

Nagy zenei élményre készül a város, amely remélhetőleg további lendületet ad az Auer-kutatásnak, az életmű felfedezésének és népszerűsítésének.

(Korábbi írásunkat a fesztiválról itt olvashatják.)

Hozzászólások

A hozzászóláshoz kérjük jelentkezzen be először a facebook fiókjába egy másik böngészőlapon!