„Kinek a mániája a kávézó? Ez pontosan a parkosítással ellentétes gondolat. Beszéljük meg!” – kérte az olvasó a hír alatt. Írásunk arról szólt, hogy az év végéig lezárják a gyalogosforgalom elől az Erzsébet sétányt, amelynek az elején egy kávézó is épül. Az Erzsébet liget kivágott fáit sokan siratják, a látványterveken feltűnő térkőburkolattól pedig heveny idegrángást kapnak a veszprémiek.
Válaszokért ezúttal is a legilletékesebbhez fordultunk. Durmics Zsuzsannát, az önkormányzat városfejlesztési irodájának vezetőjét kérdeztük a Zöld város projekt keretében megvalósuló parképítésről, ami sokak megdöbbenésére fakivágással kezdődött.
Az irodában asztalnyi tervrajzot tesz elém, azon mutatja, honnan és meddig terjed a parkrehabilitáció. A legnagyobb mértékű beavatkozás a zeneiskola előtti területen történik, de egészen a volt gyermekkórházig megújul a liget.
Betegek és magoncok
– Miért kellett fák sokaságát kivágni, miközben zöld városról beszélünk?
– Nincs olyan zöld város, nincs olyan zöld kert, ahol olykor ne kellene fát kivágni. Nem erdőirtásról beszélünk, hanem egy magára hagyott, parkolók által szabdalt, rendezetlen városi terület megújításáról. Hasonló munkáról, mint amilyet a Kolostorok és kertek program keretében elvégeztünk. Emlékezzünk csak vissza: a kezdeti meg nem értést ott is a veszprémiek elismerése és teljes megelégedése követte! Most is erre számítunk. Már csak azért is, mert nagyon aprólékos és gondos szakmai előkészítés után láttunk neki az átépítésnek. A projekt tervezésének fontos része volt a liget összes fájának egyenkénti megvizsgálása. Ezt a munkát hozzáértő szakemberek végezték el egy elismert tájépítész irányításával. A Püspökkert területével együtt 932 egyedet vettek lajstromba, közülük 606 van a jelenlegi tervezési területen. Ez a zeneiskola előtti teret, a parkolót, a Szent Miklós-szeget és a sétányt foglalja magába, egészen a volt gyermekkórházig. A 606 fából összesen 121-től kellett megválnunk ezen a nagy kiterjedésű és hosszan elnyúló szakaszon. A madárállomány védelme érdekében megkerestük az egyetemet, hogy az általuk korábban kirakott odúkat, madáretetőket helyezzék át, mielőtt a fakivágás elkezdődik. Az előkészületek során szakmai véleményt kértünk a kormányhivatal természetvédelmi osztályától és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságától is.
– Milyen érv szólt a kivágások mellett?
– Növényegészségügyi és tájépítészeti érvek. Ez azt jelenti, hogy sok beteg fát találtak a szakemberek, sok volt a magról nőtt, úgynevezett magonc fa, és voltak másik fa alá beszorult, növekedésre képtelen egyedek is. Voltak olyanok is, amelyek a tájépítészeti tervek miatt vesztek oda.
Idősebb fákra kevés a keret
– Leginkább azokért a nagy lombú, egészséges fákért fáj a szívünk, amelyek a parkolót övezték.
– Azok között is találtak beteg példányokat, de tény, hogy a zeneiskola előtt kialakítandó rendezvénytér és színpad miatt egészséges fáktól is meg kellett válnunk. Amikor a munkálatok befejeződnek, új fák telepítésével pótoljuk a veszteséget, így a zöldfelület mostani aránya nem fog megváltozni.
– Ezzel kapcsolatban rosszak a veszprémiek tapasztalatai. Az új telepítésű fák általában karvékonyságú, csenevész facsemeték, és sok elpusztul közülük a gondozás hiánya miatt.
– Erre majd nagyon oda kell figyelni a parkgondozás során. Sajnos, a rendelkezésre álló keretből képtelenség fejlett lombkoronájú, idősebb fákat ültetni. Ám újfent szeretnék hivatkozni a Kolostorok és kertek programra, ahol a zöld felület rehabilitációja közmegelégedésre ment végbe.
A kedélyborzoló térkő
– Mennyibe fog kerülni a teljes projekt, és milyen forrásból van rá fedezet?
– Az Erzsébet liget, az Erzsébet sétány, valamint a Szent Miklós-szeg és a Kálvária-domb rehabilitációja száz százalékban TOP és EKF támogatással valósul meg. Ehhez az Európai Uniótól két pályázat útján több mint 3 milliárd 161 millió forintot nyertünk el, az EKF-től pedig szintén két címen közel 813 milliót. Ez a két forrás fedezi a csaknem négymilliárdos teljes bekerülési költséget.
– A látványtervek elég kedélyborzolóra sikerültek, különösen ami a térkövezéssel kialakuló nagy kopár felületet illeti.
– Jó minőségű, az örökségvédelmi hatóság által jóváhagyott burkolat szerepel a terveken, olyan kialakítással, hogy a gyalogosforgalmat egyenesen átvezesse a Püspökkertből a liget felé. A szilárd felületre azért is szükség van, hogy a múzeumot meg tudják közelíteni a tehergépjárművek. Csak emlékeztetőül: nemrég Gábor Áron rézágyúját kellett bevinni oda. A lehetőséget az épülő kávézó árubeszerzői számára is meg kell adni. És ahogy korábban említettem, a térkövezett rész a zeneiskola mellé tervezett kis színpaddal együtt rendezvényhelyszínül is szolgál majd.
A kávézó kötelező projektelem
– A kávézót sokan feleslegesnek, mások egyenesen csúnyának találják.
– Minden új épület létét viták kísérik. A szakemberek olyan sétateret álmodtak a belvárosba, ahol a fiatalok sportolhatnak, a gyerekek játszhatnak, a szüleik üdítőt vagy kávét ihatnak. Ahol a rohanó élet kicsit lelassul, és ahol andalogni is lehet a fák alatt. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy uniós forrásból csak akkor lehet pénzhez jutni, ha a pályázati kiírásnak mindenben megfelelünk. A kávézó is egy ilyen kötelező elem a projektben. Egy földszintes, zöld tetős, szorosan a Szent Miklós-szeg sziklafalához simuló, semleges megjelenésű, modern építményről van szó, aminek a teteje körbejárható, és két irányból is meg lehet közelíteni. Egyrészt közvetlenül a Kálvária-domb felől, másrészt azon a támfal-sétányon át, ami a domb rendelőintézettel szemközti oldalán fog megépülni. A cél az, hogy az országos műemléki védettségű Szent Miklós-szeg és a domb tetején található templomrom turisztikai célponttá váljon, a megújuló liget pedig egy olyan belvárosi parkká, ahol szívesen időznek a veszprémiek, akárcsak a Kolostorok és kertek völgyében. Megszűnik majd a sétányt és az egyetemi campust elválasztó kerítés is, ezáltal kialakul egy szabadon bejárható, hatalmas zöldfelület a város szívében.
– Milyen egyéb fejlesztésekkel teszik vonzóvá a helyet?
– Korszerű közvilágítással és több mint száz utcabútor (padok, asztalkák, székek) kihelyezésével. Lesz rózsakert, növénykazettákba kiültetett virágok. A Bakonyi ház mellett pedig kialakítunk egy etnobotanikai kertet őshonos fűszernövényekkel, cserjékkel és hat gyümölcsfával. Nagyjából a parkoló helyén játszótér létesül teljes gumiburkolattal, ivókúttal, többféle hintával és mászókával. Ezek várják majd a kikapcsolódni vágyókat.
Nem lesz könnyű a parkolás
– Jól hangzik, de a parkoló nagyon fog hiányozni a környéken dolgozók, a kórházba igyekvők és a gyerekeiket a zeneiskolába vivő szülők számára is.
– Ez valóban probléma. Nekünk is, akik a városházára jövünk be reggelenként. Ám a sétaterek nem viselik el az autós forgalmat. A Kádár utcai új parkoló és az egyetemi teniszpályák alatt tervezett mélygarázs bizonyosan enyhíti majd a gondokat. Az előbbi már épül.
– A zeneiskolás szülőket egyik sem vigasztalja igazán. Nem lehetne meghagyni nekik egy hop on-hop off rendszerű lehetőséget? Autó megáll, gyerek kiszáll, vagy be, szülő továbbhajt…
– Az önkormányzat keresi a további lehetőségeket, de a parkolási gondokat a növekvő igények miatt nagyon nehéz orvosolni.
A vezető képen a két kivágott fa csonkja. Fotók: a szerző