Politikai tartalmú verseit ezrek olvasták és osztották meg a közösségi oldalakon, ezrek skandálták szándékosan leegyszerűsített formájú, páros rímes sorait, amelyekben hosszasan sorolta társadalmunk keserveit. Erdős Virág azonban mostanra már élete lezárt fejezetének tekinti a közéleti verselést – derült ki azon a találkozón, amelyet az Eötvös Károly Megyei Könyvtár 5 órai tea könyvklubjában tartottak pénteken, Ezt is elviszem magammal címmel.
A több műfajban (vers, próza, dráma, gyermekirodalom) is alkotó Erdős Virággal Kilián László, a Művészetek Háza igazgatóhelyettese beszélgetett. Ő választotta ki azt a verset is, az Én vétkem címűt, amelyet először felolvasott a költőnő. Saját tehetetlenségével, néma gyávaságával szembesítik a sorok a hallgatót-olvasót. Erdős Virág korábban azt írta, hogy „rímekkel megfejelt, kataton ritmusban elősorolt veszteséglisták” ezek a versek.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a tíz-tizenöt évvel ezelőtti kisprózáiban is jelen voltak ugyanezek az elégedetlenségek, csak áttételesebb formában. Korábban azonban a társadalmi helyzet nem volt annyira kiélezett, mint az elmúlt években, és ez a kiélezett helyzet hívta elő az új versformát, amely gyorsan népszerűvé vált az olvasók körében. 2013-ban megjelent, ezt is el című kötetéből már az ötödik kiadás készül, szerinte azonban ez a közéleti hatásnak köszönhető, nem a saját érdemének tudja be a sikert, hiszen a politika jobban érdekeli az embereket, mint az irodalom. Úgy érzi, be is került egy „alsó kategóriába”, mint aki politikagyanús dolgokat ír, de szerinte csak feszegette a határokat és nem lépett ki a szépirodalom köréből. Ugyanakkor ez már egy lezárt szakasza az életének, mára már túlhaladta ezt a fajta megszólalási módot. Kilépett a Rájátszás produkcióból is, amelyben ismert zenészek és költők írják újra és játsszák el egymás műveit, bár ennek az időszaknak az eredményeként hamarosan megjelenik egy lemeze: tizenkét verséből írt dalszöveget és hozzájuk dallamot is.
A határok és a műfaji korlátok feszegetése, esetenként átlépése azonban továbbra is jellemző Erdős Virág munkáira, 2014-ben megjelent Négyeshatos című, gyermekeknek szóló kötetét saját maga illusztrálta, Pimpáré és Vakvarjúcska címmel verses bábjátékot írt a veszprémi Kabóca Bábszínház számára, most pedig – nem először – egy Budapestről szóló könyvön dolgozik. Mint elmondta, nagyon minimalista fotókból és prózaversekből áll majd össze a kötet. A versek azonban szemlélődőek, nem kiabálósak, mert mára kikopott belőle az irónia és a szarkazmus, már nem lehet viccelődni, féltés van benne és nem támadás.
