A rendszeres veszprémkukac olvasók már többször találkozhattak „kézilabdás” írásainkkal. Legutóbb arról értekeztünk, hogy a Duna Aszfalt lett a Veszprém Handball Zrt. többségi tulajdonosa, akkor azonban még nem derült ki, hogy hány százalékos üzletrészt birtokolhat.
Írásunkban utaltunk arra, hogy a Veszprémi Építőknek – mint klubnak – nem sok képviselője lesz a részvénytársaság vezetésében, mert a felhalmozott adósságok következtében a tulajdonrésze minimalizálódott. Nos, jól tippeltünk, mert a ma napvilágot látott adatok szerint a klub öttagú elnökségéből csak Lakatos Antal került be a Veszprém Handball Zrt. vezetőségébe.
(Ami azért roppant érdekes, mert információink szerint Lakatos perben áll(t) a magyar állammal: miután a bankját – a többi takarékszövetkezettel együtt – „bedarálták”, az ügyet jogi útra terelte, s az igazáért, úgymond, a legmagasabb fórumig is hajlandó elmenni. A furcsaság pedig, hogy általában azt, aki a rendszerrel szembe megy, nemigen szokták beválogatni sehova.)
Elnökség hatalom nélkül
Mai információink szerint a Veszprém Handball Zrt.-ből országos szinten ismert potentátok is „kikerültek”. Az nem derült ki világosan, hogy kirúgták-e őket, vagy felmondtak, de ez a lényegen semmit sem változtat. Tény, hogy Kálomista Gábor, a klub elnöke, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, elnökségi tag, valamint Ovádi Péter és Mihalovics Péter, a Fidesz pártkatonái a továbbiakban nem töltenek be semmilyen pozíciót a zrt.-ben. Rejtély viszont, hogy Szabó János, a névadó Telekom gazdasági elnökhelyettese miként „tűnt el” teljesen a rendszerből. Sem a klubban, sem a részvénytársaságban nincs pozíciója.
Eszerint a királynék városának szeretett klubja, a veszprémi kézilabda már nem a veszprémieké. A klub öttagú elnökségnek az egyesületet működtető zrt.-re voltaképpen már semmilyen befolyásoló hatása, hatalma nincs. Sajnos, ez a nagy büdös valóság! Mint ahogyan az is, hogy ha ideje van, ha a helyzet és az érdekek úgy kívánják, a Fidesz bizony kivájja a fideszes szemét is.
A G-nap tett keresztbe
Összeállt a puzzle: öt évvel ezelőtt kezelhető adóssága volt a klubnak, ám a riválisokhoz képest csekély költségvetése miatt nem tudott belépni a Final Four elit mezőnyébe. Ekkor érkezett a Simicska Lajos és Fonyó Károly fémjelezte üzleti kör, akiket Kálomista Gábor emeltetett pajzsra a klubnál abban a reményben, hogy elsikálják a tartozást, a baráti cégek pedig összedobják a működéshez szükséges milliárdokat.
Csakhogy jött a hírhedt G-nap, ami mindent felborított. Fonyó Károly elnök lemondott, Simicska Lajos a miniszterelnök ellenségévé vált, Kálomista Gábor pedig két tűz közé került. Aztán a fideszes haverok hátba szúrták, mert a beígért támogatások elmaradtak. Kálomista igazából Simicska emberének számított, hiába ápolt jó kapcsolatot a miniszterelnökkel is. Így azután a klub kezelhető adóssága nagyjából a háromszorosára duzzadt, és mára kezelhetetlenné vált. Az sincs messze az igazságtól, hogy működésképtelenné vált a csapat, mert ha nem így lenne, akkor most nem lett volna szükség a Mészáros Lőrinc gazdasági érdekeltségi körébe tartozó befektető, a veszprémi kézilabdacsapatot megmentő cég érkezésére. Ez egy ilyen egyszerű történet!
Mint ahogy erről már korábban is írtuk (itt, itt, itt és itt), negyven év után a politika játékszerévé vált a veszprémi kézilabdasport. Úgy, hogy eközben körön kívül kerültek azok, akik a veszprémi kézilabdát megteremtették, felépítették és működtették. Lehet, hogy nem Final Four-színvonalon, de a politika „lőtávolságon kívül” való tartásával volt a miénk, a veszprémieké!
Mára már ez sem igaz!
