A veszprémi önkormányzat döntéshozó mechanizmusa jóhiszemű határozatot eredményezett egy olyan ügyben, amely kisebb-nagyobb buktatókat tartalmazott.
A Bakony Művek területén levő öthektáros kisvárosias lakóterületet gazdasági-kereskedelmi övezetté minősítette át, ezzel lehetővé téve az FKM TEAM Kft. tulajdonában levő huszonnyolc, korábban közművesített, de évtizedek óta kihasználatlan telek hasznosítását. A szabályozási tervben azonban – már a meghozatala pillanatában – tüske volt, és nem is láthatatlan.
Porga Gyula polgármester (jóhiszemű) tévedése, hogy a képviselők elé részben valótlan állapotokat is tartalmazó telepítési tanulmánytervet és településrendezési szerződést terjesztett elő. Miután a város érdekeit szolgáló módosításokról volt szó, a képviselők jóváhagyták, bár egyeseknek voltak kételyeik. Ám a különleges jogrend nem ad lehetőséget bármilyen vita megnyitására. Vagyis az öthektáros terület átminősítése csont nélkül „átment”.
Az előterjesztés szerint a kérdéses területen ez volt látható:
„A tulajdonos a területén több ütemben fejlesztést szeretne megvalósítani…” áll az önkormányzat és a fejlesztő szerződésében. Az ügy szépséghibája, hogy a vállalkozó nem csak „szeretne” építkezni, hanem ezt már régen meg is tette. Alábbi fotónkon a kft. területén tavaly nyáron épült csarnokok láthatóak:
Az FKM TEAM Kft. első ütemben a jelenleg kisvárosias lakóövezetben lévő ingatlanok övezeti módosítását kérte. Csakhogy az önkormányzat és a kft. alkudozása elhúzódott („ki mit kér és ki mit szeretne”), és a telektulajdonos türelmetlenné vált, majd építési engedélyért folyamodott, és tavaly februárban kapott is egy szerény méretű irodaházra. Ez lett belőle:
A jogkövető polgár kérdése, mégis hogyan? Van rá lehetőség, mondják a hatósági emberek. A tanulmányt készítő mérnök másfél éve, 2019 novemberében mérte fel a terepet, akkor a kérdéses területen még nem volt építmény. Az illetékes kormányhivatal nem látta akadályát az építkezésnek. Kiadta az engedélyt, noha a helyi építési szabályzat módosítása még embrionális formában volt. Viszont számítani lehetett arra, hogy a telektulajdonos jogosult lesz az építkezésre. Hát akkor miért ne építsen?
Van erre lehetőség, hárított a polgármester, bár úgy vélte, hogy ki kellene vizsgálni az ügyet, és valószínűleg bírság lesz a vége. A tervezőmérnök szerint is lehetett építkezni, amennyiben a kisvárosias lakóterület akkor még hatályos rendezési terve erre lehetőséget ad, mert „általában nem monofunkcionális területeket hozunk létre”. Az önkormányzat főépítésze új ember a hivatalnál, tevőlegesen nem vett részt ebben a munkában. Az önkormányzat jegyzője, aki a törvényességért felelős, nyilván nem talált kivetni valót a dokumentumokban, hiszen nem köteles helyszíni szemlét tartani.
A képviselők elé terjesztett dokumentumokból nem derült ki, milyen tevékenységet folytató létesítmények telepítését hagyták jóvá, mert a tanulmányterv és településrendezési szerződés konkrét beépítési tervet nem tartalmaz, és környezeti tanulmányok sem készültek
Miután az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal kiadta az engedélyt, ezt követően sem neki, sem az önkormányzatnak ezzel már nincs dolga. Csak akkor lesz, vagy lenne, ha valaki feljelentést tesz az ügyben. Akkor a szabálytalanul építkező vagy bont, vagy újabb engedélyezési kérelemmel utólag legalizálja az építményt. Esetleg durva bírságot fizet – a körülményekből ítélve ezt mellényzsebből megteszi. Így működik jól a rendszer.
Civilek kontra építkezés
A Csererdő Baráti Társaságnak Hegedűs Barbara alpolgármesterhez intézett tavaly májusi leveléből idézünk:
„Hivatkozva a 2019-es személyes találkozásunkra – jelen voltak: Porga Gyula, Hegedűs Barbara, Horváth Gábor, Szilágyi Zoltán, Nagy Károly és Kiss Krisztián – sajnálattal közlöm, hogy a mai napon tudomásomra jutott – és a főépítész úr is megerősítette –, hogy a 2019-es megállapodásunkat megkerülve Kiss Krisztián megkapta a Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi Osztálytól az építési engedélyt a hrsz. 8689, 8690, 8691, 8692 területekre irodaépítés céljából.”
– Az FKM TEAM Kft. tulajdonosa kérelmezte a tulajdonában lévő lakóövezeti terület ipari területté való besorolását – mondja Szilágyi Zoltán, a társaság elnöke. – A polgármester és az akkori főépítész is az egylépcsős átminősítési kérelem elutasítása mellett érvelt, mivel a kérelmező nem mutatta be a terület beépítésének konkrét hasznosítási terveit. Az átminősítés hiánya ellenére a kormányhivatal tavaly februárban kiadta az építési engedélyt egy iroda építésére. A volt Bakony Művek által erősen szennyezett, ökológiai pufferterületről van szó. Érthetetlen, hogy miért adtak ki építési engedélyt, miközben a terület mentesítése nem történt meg. Horváth Gábor akkori főépítésztől kértünk tájékoztatást arról, hogy a megvalósult épületek megfelelnek-e a HÉSZ hatályos előírásainak, de válasz nélkül maradtunk.
Idézet a levélből:
„Tisztelt Főépítész Úr!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a következő hrsz.-ú ingatlanokra a kormányhivatal által kiadott építési engedélyek és a már megvalósult épület megfelel-e a HÉSZ előírásainak.
A terület Lk-15 besorolású: hrsz. 8689, 8690, 8691, 8692. A felsorolt területeken raktárépítések folynak, és mivel ez lakóövezet, rendkívül zavaró az itt folyó építési forgalom… Kérem, hogy személyes bejárással győződjön meg az áldatlan állapotok meglétéről.”