Szapolyai János, aki kalandos élete során nehezen szerezte vissza a trónját, sem a magas vérnyomás betegséget, sem a stroke-ot nem ismerhette, hiszen ezeket nem írta még le akkoriban az orvostudomány. Utólag azonban bizonyos: 1540 nyarán szélütés döntötte le a lábáról az erdélyi Szászsebesen.
Tünetei tipikusak voltak, arca eltorzult, beszéde akadozott és folyamatosan szédült. Később csak az adta vissza életerejét, hogy fia született. A trónörökös tiszteletére nagy lakomát rendezett, a bor is folyt bőven, később sétalovaglásra is vállalkozott. Mindez valószínűleg annyira megterhelte a szervezetét, hogy másodjára végzetes agyvérzést szenvedett. Fráter György, a hűséges alattvaló hiába virrasztott mellette kilenc napon keresztül, már nem segíthetett rajta.
Szapolyai Jánost 1540 nyarán szélütés döntötte le a lábáról az erdélyi Szászsebesen
Ma a stroke (szélütés) a harmadik leggyakoribb halálok a világon. Tavaly Magyarországon 18 ezren hunytak el a betegség következtében, a túlélők száma 200–250 ezerre tehető. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a szélütés (gutaütés, stroke, agyi katasztrófa) az agyműködés általános vagy gócos zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, ami több mint 24 órán át fennáll. A szélütés legjelentősebb kockázati tényezője a magas vérnyomás, ami az agyérbetegségek rizikóját 2–7-szeresre növeli. A dohányzás 1,5–2-szeres, a cukorbetegség 2–3-szoros, a zsíranyagcsere-zavar, a túlzott sóbevitel és a mértéktelen alkoholfogyasztás 3-szoros kockázatot jelent.
Egy hazai felmérésből kiderült, hogy az emberek túlnyomó többsége nem ismeri a szélütés szó jelentését. A betegséget ismerők közül is sokan alábecsülik a veszélyt, mert úgy gondolják, hogy a szélütött beteg néhány nap alatt, de legfeljebb egy héten belül meggyógyul. A megkérdezetteknek csupán kis hányada volt tisztában vele, hogy a stroke az egyik legsúlyosabb betegség, ami az esetek egyharmadában a leggondosabb orvosi ellátás ellenére is halálhoz vezet. Az alulinformáltság lehet az oka, hogy a szélütés kevésbé súlyos tüneteinek jelentkezésekor az emberek nem hívnak azonnal mentőt, pedig a túlélés és a maradandó károsodások enyhítése szempontjából rendkívül fontos lenne, hogy a beteg a szélütés utáni első három órában megfelelő ellátást kapjon. A késlekedés végzetes lehet, ezért minden gyanús esetben (látás-, beszédzavar, végtaggyengeség, féloldali bénulás, zavartság, erős szédülés, fejfájás, hirtelen eszméletvesztés) haladéktalanul riasszuk a mentőket.
