A 8-as út fejlesztése – benne a veszprémi elkerülő bővítése – nem csak a város érdekét szolgálja, hiszen Nyugat-Európa fejlett ipari vidékeivel a kapcsolatot csak az M1–M5 útvonal jelenti. Az is egyre gyakrabban tapasztalható, hogy a román, bolgár vendégmunkások sem mindig az M1 és M7 autópályákat használják, hanem a 8-as utat.
A forgalomszámlálás adatai jól mutatják a másik problémát, hogy nyaranta a Balaton északi részét az autósok gyakran Székesfehérváron és Veszprémen keresztül érik el.
Nyáron a balatonalmádi és a balatonfüredi kereszteződésekben naponta tapasztalható közlekedési káosz, torlódás és baleset. Ilyen lenne az igazi magyar nyár a Balaton környékén? Sorozatunk előző részében már olvashatták, hogy nincs könnyű dolga annak, aki Veszprém felől próbálja elérni a nyugati határszakaszt vagy a Balaton északi partját. Az első megrázkódtatások után következik az újabb trauma, a balatonalmádi csomópont. Mivel a területen található a környék egyik nagy bevásárlónegyede, így az amúgy is terhelt kereszteződés lámpás csomópontja mind a négy irányból visszaduzzasztja a forgalmat.
Az igazi csúcs a nyári hétvégéken tapasztalható, ekkor pénteken és szombaton gyakran csak több lámpaváltást követően lehet átjutni bármelyik irányba. Persze a vasárnap is tartogat meglepetéseket a balatonfüredi kereszteződés felől érkezőknek, az arra járók gyakran akár több száz méternyi sorban araszolhatnak, ily módon megkoronázva a hétvégi kikapcsolódást. A balesetek emiatt szinte előre borítékolhatóak.
A balatonfüredi csomópontnál sem sokkal jobb a helyzet, csak itt a forgalom fordítva torlódik fel, már a leutazást is „kellemesebbé” téve Füred irányába. A kreatív autósok ekkor Veszprém felé veszik az irányt, ahol a Füredi úton életveszélyesen megfordulva próbálják meg kikerülni a dugót, és épségben elvinni a családot a nyaralásra. Visszafelé a Füred felől érkezők is gyakran kerülőt tesznek Veszprémen át.
Kockázatos a 8-as út, ne keressenek zöld szakaszokat rajta. Térképek forrása: Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2011–2014-es beszámoló
A Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 2014-ben ismertette Magyarország „halálútjait”. Eszerint igen szerencsésnek mondhatja magát, aki épségben eléri célját a veszprémi elkerülőn keresztül. A zöld színnel jelölt szakaszok a legkevésbé veszélyesek, s ahogy sötétedik a szín, egyre kockázatosabb a közlekedés.
A veszprémi elkerülő a legveszélyesebb útszakaszok egyike
Ha a forgalmi adatokat nézzük, akkor sem sokkal jobb a helyzet. Az elkerülő a napi közel 20 ezres átlagos gépjárműforgalmával az ország legveszélyesebb útjainak egyike. Veszprémig több szakasz már fejlesztettek 2011 óta – bár egy-két helyen, például Hajmáskér térségében a kopóréteg egy év alatt elkátyúsodott – vagy jelenleg is fejlesztés alatt áll.
Érdemes megnézni a nyolcas forgalmát Veszprém és Ajka között
Az adatokból az látszik, hogy az utak fejlesztésével (autópályák építése, főútvonalak 2×2 sávosra bővítése stb.) a forgalom is ezen utakra koncentrálódik, ami természetes, hiszen a hosszú utakra vállalkozók legbiztonságosabban és leggyorsabban így érnek el céljukhoz. A fejlett utakon kevesebb a baleset. A főbb utak fejlesztése nélkül viszont a forgalom továbbra is az alacsonyabb rendűeket terheli, a kisebb városokat összekötő, helyben lakók által használt utakat, rontva a baleseti statisztikákat, halálozási adatokat. Ez is érthető, hiszen a több száz kilométeres útra induló, türelmetlen, ideges autósokkal teli utakon nagyobb a baleseti kockázat.
Ennek ellenére mi még mindig csak keressük a forrást az elkerülő fejlesztéséhez.
(A következő részben az elkerülőút nyugati szakaszával foglalkozunk.)
