– Szeretnénk a kultúra gazdasági erejét, hatását is megmutatni – mondta dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, országgyűlési képviselő az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) megnyitó napján tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a Pannon Egyetem aulájában.
– Egy régió egyik alapja lehet a kultúra – tette hozzá. – Ám az eseménysorozat nem csupán kulturális programokat jelent a csaknem 200 ezer lakosú térségben. A kreatív ipar, a kultúra, a kulturális örökség a gazdasági fejlődés motorjává válhat. Erről szól a program révén megvalósuló regionális fejlesztés. A régió települései nem értelmezhetőek egymás nélkül: a Bakonytól a Balatonig egységet jelentenek veszprémi központtal. Holnap, január 22-én lesz A magyar kultúra napja. Kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc ezen a napon írta meg a Himnusz szövegét. Ugyancsak 200 éve született Madách Imre, Az ember tragédiája írója és nagy költőnk, Petőfi Sándor. Mindezek fényében egyszerre tudjuk felmutatni a magyarságot az európaiságban és az európaiságot a magyarságban. Talán megerősítve az európai közösséget is.
Porga Gyula polgármester kifejtette: amikor Veszprém pályázott a Európa Kulturális Fővárosa címre, pontosan tudták, hogy az EKF terület-, város- és közösségfejlesztési eszköz is. Kijelentette: szeretné, ha Veszprém 2030-ra a húsz legélhetőbb európai város közé kerülne a maga kategóriájában.
– Hittünk abban, hogy akkor leszünk sikeresek, ha a vidék is sikeres lesz és fordítva – folytatta. – Zala, Somogy és Veszprém megye is támogatta az ötletünket, így 116 település önkormányzata kapcsolódott be az előkészületekbe, és tart velünk a mai napig. Nyilván fontosak az infrastrukturális beruházások is, de ezekre eszközként és nem célként tekintünk. A beruházásoknál kiemelten figyeltünk a fenntarthatóságra.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy 2023-ban több mint 3000 esemény várja a régióba látogatókat. Nagy hangsúlyt fektettek a zenei rendezvényekre, új fesztiválok (jazz, blues) indulnak. A régióban olyan programokat támogattak, amelyek a nyári szezonon kívül is egy-egy településre irányítják a figyelmet. Már tavaly is voltak, idén pedig folytatódnak a romkoncertek, amelyek különleges terekbe hívják a közönséget. Megemlítette még a februári Holtszezon fesztivált, az elhagyott inotai kohót rendezvényhelyszínkéntt és a Balaton Wine and Gourmet fesztivált.
Újságírói kérdésre Markovits Alíz elmondta, hogy a kulturális év összköltsége 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárdot ad a kormány. A fennmaradó kétmilliárd az EKF-ben résztvevő települések hozzájárulása, illetve a 1,5 millió euró értékű Melina Mercouri-díj, amelyet az Európai Bizottságtól kap a város. Ugyancsak újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy nem marad el tervezett beruházás. Jelenleg is 18 helyen folynak felújítások a régióban. Veszprémben ütemezetten nyílnak majd meg az új helyek: a Ruttner-ház már elkészült, az ActiCityt áprilisban fejezik be.
A vezető képen balról jobbra: dr. Navracsics Tibor, Markovits Alíz, Porga Gyula és Müller Mihály, az EKF sajtófőnöke. Fotók: a szerző