Belgrádi barátom újságolta, hogy két nappal a regisztrációt követően megkapta az oltást. Szijjártó Péter külügyminiszterünk a napokban a kínai vakcinák mellett érvelve közölte, hogy Délvidéken, Budapesttől alig 200 kilométerre, több ezer magyar vette fel a kínai oltás.
Ha pontosabban fogalmaz, világosabb képet nyerhettünk volna a szerbiai helyzetről, ugyanis déli szomszédunknál mára már több mint egymillió – főként kínai – védőoltást használtak fel.
Ismeretes, hogy az uniós országokban a vártnál lassabban halad az oltás, Szerbia viszont a beadott vakcinák számát tekintve második Európában – Nagy-Britannia után. Ana Brnabić szerb kormányfő a BBC-nek február elején azt nyilatkozta, hogy az oltóanyagok beszerzése nem geopolitikai, hanem kizárólag egészségügyi kérdés, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy Szerbia kiváló kapcsolatot ápol Kínával, s ennek köszönhetően érkezett jelentős mennyiségű oltóanyag az országba.
Nem vigasz számunkra, hogy déli szomszédainknál is dúl a csata az oltóanyag beszerzése és alkalmazása körül. Politikai szakértők szerint a járvány kezdete óta teljes az információzárlat nemcsak az oltóanyag ára kapcsán, hanem az adományok esetében is. Nem tudni, mi lett a maszkokkal, amit Kína adományozott, ahogyan arról sem hallani, mi történt a maszkkészítő géppel, amit szintén ettől az országtól kapott Szerbia ajándékba. Ismerős?
Branislav Tiodorović epidemiológus, a szerbiai válságstáb tagja pénteken kijelentette, hogy Szerbia 15–30 nap alatt elérheti a koronavírus elleni kollektív immunitást, ehhez megközelítőleg kétmillió embernek kell felvennie a Covid-19 elleni védőoltást. A szerbiai polgárok oltás iránti készségét a szakemberek elkeserítőnek minősítik. Úgy vélik, az online világban terjedő álhírek generálják az oltásellenességet – még az egészségügyi szakemberek között is.
Forrás: szabadmagyarszo.rs
Oltóközpont Moszkvában (Fotó: spiegel.de),
a frankfurti vásárcsarnokban (Fotó:Boris Roessler/DPA)
és a berlini Veledromban. (Fotó: Berliner Morgenpost)
