Egy oklevél körüli népmesei történet kering Sümeg-szerte. Tavaly ősszel átlépte a kisváros határait és bejárta a magyar sajtó nagy részét, a Tapolcai Rendőrkapitányságot, a Pécsi Rendőr-főkapitányságot, majd a parlamentig jutott februárban. A térség országgyűlési képviselője kérdezte a legfőbb ügyésztől, hol tart az 1995-ben keltezett gyanús érettségi bizonyítvány ügyében a vizsgálat. Polt Péter közölte, közokirat-hamisítás miatt folyik a büntetőeljárás.
A fordulatokban gazdag história a kisváros egyik vezetőjéről kering, aki a meglehetősen hosszú nevű Kistérségi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A hölgy nem mellesleg élettársa a sümegi polgármesternek, aki egyben a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás elnöke. Vagyis élettársa főnöke. Mi több, az igazgatói posztra is ő nevezte ki 2014-ben. Akkor még annak ismeretében, hogy a nevezett rendelkezik az állás betöltéséhez szükséges végzettséggel. Ezek közül a főiskolai oklevél és az egyetemi kiegészítő szak záródokumentuma valódi, a felsőfokú tanulmányok megkezdésének alapját, az érettségi bizonyítványt vizsgálják.
No de miért gondolják, hogy az oklevél hamis? Az már bizonyos, hogy a helyi gimnáziumban biztosan nem tett érettségit a népmese szereplője, ott feketén-fehéren látszik, 1995-ben három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, így nem bocsáthatták vizsgára. Oklevele szerint viszont alig egy hónap múltán Pesten mégis érettségizett. Hogy miképp, annak nyoma veszett, egyetlen naplóban, egyetlen törzslapon sem találják a nevét a levéltári iratokban – időközben ugyanis az esti tagozatú intézmény megszűnt.
Miért olyan nagy dolog a hamis érettségi, sokan diplomát és doktorit is hazudnak? A kisvárosban például doktornak titulálta magát okiratokon is Kertész-Bakos Ferenc, amikor néhány éve „jövőegyetemet” (egy helyi főiskolát) ígért Sümegnek. A Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával akart együttműködni, de miután kiderítették doktori címe hamisságát, az egészből semmi sem lett. Jelen esetben viszont az érettségi több mint 2 millió forintos fizetést alapozott meg, amit a sümegiek igazságtalannak tartanak. Szakorvosok ügyeleti díjakkal sem viszik haza ennek felét sem, de nem az ő markukba számoltak majd hat millió forintot egy pályázat szakmai vezetőjeként.
A helyi civilek attól tartanak, az uniós pályázat ellenőrzésénél kiderül, hogy annak vezetője csalt, az előírt feltételekkel nem rendelkezik, akkor vissza kell fizetniük a 170 milliót.
A kérdést telefonon Végh László polgármesternek is feltettem. Roppant készségesnek bizonyult. Úgy vélte, engem és a közvéleményt a város néhány hangadója megvezetett. Az ellenzék nem riad vissza semmilyen eszköztől, ha az ő vagy élettársa lejáratásáról van szó. Közszereplőként kénytelen állni a sarat, de a hölgyet nem hagyja bántani. Egyébként sincs mivel, ez az egész csak sárdobálás. Konkrétan nem mondhat többet vizsgálatban lévő ügyről. És hogy miből fizetnék vissza a 170 milliót, azt nem tudtam meg, mert gyorsan bontotta a vonalat.
A népmesékben a végén az igazság mindig győz, a jó elnyeri jutalmát. A mi mesénk még bonyolódik…
