Az éghajlatváltozás folyamatát nem tudjuk megállítani, legfeljebb alkalmazkodni tudunk hozzá. A Földnek nincs termosztátja, amivel beállíthatnánk a kívánt hőmérsékletet. A politika szerint ezek a folyamatok még visszafordíthatók. Gelencsér András levegőkémikus szerint nem.
Veszett fejsze nyele, fogalmazott közérthetően a professzor a Lovasi esték nyitóelőadásán.
Gelencsér András szerint a sarkvidéki jégállapot változása a kulcs. Az 1990-es évektől megfigyelhető markáns hőmérséklet-emelkedést a jég zsugorodása okozza
Na de hát akkor hiába gyűjtöm én a hulladékot szelektíven, hiába hasznosítok mindent újra, amit csak lehet, hiába gyalogolok ahelyett, hogy autóba ülnék, hiába veszek helyi terméket, amikor bolygónk léptékével mérve ez úgyis teljesen mindegy? A levegőkémikus egyetemi tanár megnyugtatott, hogy hasznos, amit csinálok. Minden hasznos, ami csökkenti az ökológiai lábnyomot, de igazából mindez már nem tudja megállítani a hatalmas és kontrollálhatatlan természeti folyamatokat. Elkéstünk vele.
Az elmúlt 250 évben az emberi tevékenység lényegesen megváltoztatta az éghajlati rendszer több meghatározó elemét is, ezzel magát az éghajlatot is felborította. Az üvegházhatású gázok közül csak a CO2-koncentrációját 43 százalékkal növelte, miközben az ózonét négy százalékkal csökkentette a korábbi, közel állandó értékekhez képest. Ilyen gyors változásra nem volt példa a Föld története során. Hogy ez mit okozhat, milyen mértékben és ütemben, igazából nem tudni, hiszen hatalmas és kontrollálhatatlan természeti folyamatokkal állunk szemben. Például soha nem olvadt még ilyen gyorsan a sarkvidéki jégtakaró, mára az egynegyede maradt a 30 évvel ezelőttinek. Tudósok megállapították, hogy az elmúlt évtizedekben a jégtakaró nemcsak zsugorodott, hanem vékonyabb is lett. Ez a víztócsákkal borított vékony jég több fényt nyel el, kevesebb fényt ver vissza, ezért az olvadása is gyorsabb lesz. Gelencsér András szerint a sarkvidéki jégállapot változása a kulcs. Az 1990-es évektől megfigyelhető markáns hőmérséklet-emelkedést a jég zsugorodása okozza, mert az északi-sarki jég a Föld légkondicionálója. Az 1990-es évektől a nyári hőhullám hétköznapi jelenséggé vált: 2000-től 2010-ig 50 kánikulanapot regisztráltak. Ebben a dekádban, 2010-től 2020-ig 71 napnál tartunk, de ez a hiányzó két év még biztosan hozzátesz néhányat.
Egyenes adásban nézhetjük a földtörténeti változásokat. Most bárki online követheti, mi történik a sarkvidéki jéggel, mennyi olvadt el belőle. Tiszta katasztrófafilm
A Föld történetében 55 millió évvel ezelőtt előfordult már globális üvegházhatás, amikor nagy mennyiségű üvegházgáz szabadult ki a Föld belsejéből, ami mintegy tíz fokkal megemelte a hőmérsékletet. Ez a jelenség több tízezer évig tartott, kontinensütközések és kontinensvándorlások, óriási fajpusztulások kísérték. A mai folyamatok alakulása ezek alapján nem igazán modellezhető, hiszen az ilyen nagy, nem lineáris rendszereknél a hirtelen változás sem kizárt, és egyébként is nagy különbség, hogy ezúttal nem a természet, hanem az emberi tevékenység okozza a felmelegedést. A bulvársajtó szereti részletezni, mely városok tűnnek majd el a tengerszint vélhető emelkedése miatt, illetve hol alakulnak ki sivatagok. Az mindenesetre tény, hogy például a szíriai népvándorlást a 2006-tól 2011-ig tartó aszály, az ennek nyomán kialakult élelmiszerhiány, a városok túlnépesedése idézte elő, ami kormányellenes tüntetésekbe és végül a szíriai polgárháborúba torkollott.
Gelencsér András szerint a politikusok túlságosan is a széndioxid kibocsátásra helyezik a hangsúlyt, azt a látszatot keltve, ha ezt csökkentjük, akkor a problémát megoldottuk. Holott nem egy-, hanem soktényezős ez az egyenlet. A 2015-ben Párizsban elfogadott klímaegyezmény – a benne foglaltak szerint a világ kormányai elhatározták, hogy bolygónk felszíni hőmérsékletének további emelkedését igyekeznek két fok alatt tartani – támogatandó célkitűzés, de úgy tűnik, ezeket a változásokat nem uralja az emberiség, nincs a kezünkben a földi termosztát. Semmiféle szabályozással nem tudjuk garantálni, hogy ezek a folyamatok meg fognak állni.
Hogy valami pozitívat is mondjon, előadása végén Gelencsér András felhívta a figyelmet: a mai emberek, tehát mi vagyunk az elsők, akik egyenes adásban nézhetjük a földtörténeti változásokat. Most bárki online követheti, mi történik a sarkvidéki jéggel, mennyi olvadt el belőle. Tiszta katasztrófafilm – tesszük hozzá.
Alkalmazkodni lehet és kell is a változásokhoz. A hallgatóság körében elhangzott, látták hogy például az olaszországi szőlőültetvények egy részét már naphálóval védik az erős UV-sugárzástól. A Balatonnál korábban a déli-délnyugati lejtők szőlőskertjei voltak a legértékesebbek, ma már inkább a keleti fekvésű dűlőket keresik, hogy az erős naptól ne égjen ki a termés. A hazai erdőknél is megfigyelhető, hogy például nem tudnak megújulni a bükkösök, mert nem képesek elviselni a jelentősen megemelkedett hőmérsékletet. Majd lesz helyettük akác…
