Egyre többen döntenek a vegán életmód mellett egészségügyi, etikai megfontolásból és újabban divatból is. Mára megdőlt az a tévhit, hogy a kemény munkához hús kell. Novak Ðoković erre a legismertebb példa. A világ legjobb teniszjátékosa azóta van a csúcson, amióta áttért a növényi alapú étkezésre.
Tudományos kutatások sora bizonyítja, hogy az élelmiszeripari ágazatok az agyunk élvezeti központjainak a manipulálásával milliárdos hasznot söpörnek be, nem törődve azzal, hogy a túlzott cukor- és zsírfogyasztás megbetegíti az emberiséget. Mindeközben tudni lehet, hogy a friss zöldség, gyümölcs fogyasztása erősíti az immunrendszert. Az étkezésnek eddig egyetlen módjáról bizonyították be, hogy a betegek többségénél visszafordítja a szívbetegséget: a teljes értékű növényi élelmiszereken alapuló étrendről – írja dr. Michael Greger, a Hogy ne halj meg című népszerű könyv szerzője. Ha csak ennyit tudnánk a teljes értékű növényi étrendről, már az is elég lenne ahhoz, hogy ez legyen a kiindulási étrend mindenki számára.
A veganizmus mint filozófia
Sok vegán esetében azonban nem az egészségmegőrzés, inkább az etikai szempont a döntő. Így tiltakoznak a kegyetlen nagyipari állatkínzás ellen: nem esznek húst, nem isszák meg a tejet, amit a kisborjúnak termel a tehén szervezete, nem nekünk. A környezetvédelmi szempontok, a klímavédelem is egyre nagyobb szerepet kap a fiatalok étkezési szokásainak akulásában. A veganizmus tehát egy olyan filozófia, amely amellett, hogy elutasítja az állatok áruként történő felhasználását, az éghajlatváltozás megakadályozásában is aktív részvételt vállal.
Nem diéta, hanem etikai kérdés
Amikor Novak Ðoković 2015-ben elkezdett gluténmentesen táplálkozni, majd fokozatosan felhagyott a húsevéssel is, és csak halat fogyasztott, üzenetek tömegét kapta arra vonatkozóan, hogy térjen észhez, elmegy az ereje. Ðoković karrierje a legjobb bizonyíték arra, hogy az egészséges étkezéssel nem gyöngítette, hanem éppen hogy felerősítette a szervezetét, megfelelő gyorsaságot érve el az izmaiban és a gondolataiban egyaránt. Azóta egyszer sem volt beteg. A 18 grand slam torna győzelméből tízet már azután szerzett meg, miután megreformálta az étkezését. Az életmódváltással kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy ez nem diéta, hanem etikai kérdés. Tűrhetetlennek tartja, ami az állatokkal történik az élelmiszeriparban, és a klímaváltozást is szeretné megállítani.
Rajta kívül van még néhány sztársportoló, aki teljes életmódváltás után is folytatta sikersorozatát, például Venus Williams és Serena Williams teniszezők, vagy a Formula 1 autóverseny világbajnoka, Louis Hamilton, aki 2017-ben tért át a növényi alapú étkezésre.
A legtöbb országban a lakosság 0,5–4 százaléka étkezik hozzájuk hasonlóan, ami nem nagy szám, de évről-évre növekszik. Fogadni mernék nagy tételben, hogy a műhús és a vegán termékek a jövő sikerágazata. A jobb vendéglőkben ma már nem kell egyezkedni a pincérrel valami „állati” nélküli ételért, és nem kell megelégedni a salátával. Egyre több helyen van vegán főétel is a kínálatban. A jobb kávézókban teljesen természetes, hogy a capuccinót kérheted mandulatejjel vagy kókusztejjel is. Nagy eset! – mondják majd erre a tej- és húspártiak. Apró kis forradalom, az biztos. Egyéni döntés kérdése.
Ðoković vegán lazagne receptje ezen az oldalon olvasható.
