Életkönyv

A HEGY – A főnök

2017.11.23.

Szerencsémre munkát soha nem kellett nagyon keresnem, sőt, a hollywoodias karrierem fő szekérfutási idején rendszeresen fejvadásztak rám, huszonöt évesen már úgynevezett „főnök” voltam. Mindent a...

A HEGY – Repülés

2017.11.15.

Mikor ezt a könyvet elkezdtem írni, még hetente repültem valahova, most ritkábban, de még mindig elég sokat. Munka miatt főként, meg a kétlakiság miatt is,...

A HEGY – Toscana

2017.11.02.

Az egri vár templomoltára – az egész templom is, de leginkább az oltár helye – varázshely. Egyike azon réges-régi helyeknek, amiket, gondolom, az idők kezdetekor...

A HEGY – Az osztálytalálkozó

2017.10.26.

Az életben való folytonos talpra landolást – saját tapasztalataim szerint – semmi nem segíti annyira, mint ha az embert ötévente költöztetik a szülei. Embergyerek megtanul...

A HEGY – Após

2017.10.19.

Holnap az apósomhoz megyek, a vadonatúj piros autómmal. Külföldi apósom van, és senki nem beszél már vele, csak én. Az őszinteségnek is nagy ára van,...

A HEGY – Tanító

2017.10.12.

A gimnáziumi éveim, ha akarom, egy oldalon is elférnek, csak néhány dologra és emberre emlékszem, szerintem szándékosan. Az elsőben (az első gimimben) emlékezetes a tanárom,...

A HEGY – Gyíkok a kövön

2017.10.05.

A Hegyen a jövendőbeli házam helyét gyíkokkal kerestettem meg. A megfelelő telket gyíkok jelezték, választották ki, és néhányan közülük a földátruházásnál is jelen voltak.

A HEGY – Mama

2017.09.28.

Ha történelmileg szeretnék hű lenni, Mamámról kétféleképpen kellene írnom: Mama, aki nekem volt és Somlainé, a nő, feleség, anya. De mivel még soha senki nem...

A HEGY – Papa

2017.09.21.

A Papa tizenkét évvel volt idősebb a Mamánál, azaz már meglett férfiként, 31 évesen vette el a tizenkilenc éves öreganyámat. Rendkívül jóképű és nagyvilágian sármos volt,...

A HEGY – Ahol elkezdődött

2017.09.14.

A Hegyről az első emlékem a Kláritól van. Az akkori falunkból minden nap egy másik faluba jártam óvodába busszal. Reggelente mindig ugyanazok az emberek utaztak...