Közérzet · 2016.06.26.

BREXIT-RULETT – Mémek és a brit népszavazás

A csütörtöki brit népszavazás kapcsán egy ellentmondásos és a médiában igen gyakran szerepeltetett brit tudóst, Richard Dawkinst, az oxfordi egyetem tanárát idézik sokan, akinek markáns véleménye volt és van a referendumok természetrajzáról, a képviseleti és a populista demokrácia működéséről, de különösképpen az információk mémként való működéséről – erről és a népakaratról a referendum előtt többször is hallatta a szavát.

Hogyan merészelik rám bízni a döntést? Nincs közgazdasági, sem történészi diplomám, ismereteim, információim, amelyek szükségesek ahhoz, hogy tudjam, miként szavazzak! Az Európai Unió elhagyásáról szóló referendum túlságosan is fontos ahhoz, hogy a döntést a népre bízzák – fogalmazott Richard Dawkins brit etológus a Brexit előtt. Az unióból való kiválásról szóló népszavazást többször is David Cameron miniszterelnök orosz rulettjének minősítette, és a brit Prospect magazin hasábjain írt hosszú elmélkedést, amelyet – részleteiben ugyan, de jókora vitát kiváltva – a közösségi oldalakon sokan megosztottak. A referendumot megelőző diskurzusok jellege inkább emocionális, mint racionális, és nagyjából abban merültek ki, hogy ki miként dacol David Cameronnal vagy ki mennyire utálja Boris Johnsont, az elszakadás mellett kampányoló egykori londoni polgármestert és annak frizuráját – írta az evolúciós biológus, Az önző gén című, világhírű könyv szerzője.


„Miként tudhatnám én a jó választ – tette fel a kérdést –, hiszen nekem, akár az emberek többségének, sem időm, sem olyan tapasztalataim nincsenek, amelyek lehetővé tennék, hogy akár elméletileg foglalkozzak az Egyesült Királyság és az Európai Unió komplex gazdasági és társadalmi kérdéseivel? Azért választunk parlamenti képviselőket, hogy nagyon nagy fizetésért, nekünk és helyettünk dolgozzanak” – szögezte le, majd érvelt is: „Ha műtétre megy az ember, elvárja, hogy a sebész tökéletesen ismerje az emberi test anatómiáját, ha repülőre ül, akkor azt várja el, hogy a pilóta több ezer órányi tapasztalattal rendelkezzen, diákként pedig azt, hogy a tanár művelt legyen és kiválóan ismerje a témakört, amelyet tanít – s ha így van, akkor miért kellene a hozzám hasonló tudatlanoknak dönteni egy egész ország vagy kontinens politikai és gazdasági jövőjéről?” – véli a tudós, aki „iszonyatos” felelőtlenségnek minősítette a népszavazást egy ilyen fontos ügyben. „Végül is képviseleti demokráciában élünk – érvelt –, és nem populista tömeguralmi demokráciában.”

[stextbox id=”grey”]

Richard Dawkins mémjei

Az evolúciós biológus, etológus hírnevét Az önző gén című könyvével alapozta meg, amelyben először olvashattunk a mémekről. Könyvében ismertette a géncentrikus evolúciós elméletét, és ezzel megteremtette a memetika alapjait. A mém szót a gén szó mintájára a görög mimeme (mimeisthai: utánozni) szóból képezte. A mém egyfajta kulturális csomag, amely képes magát reprodukálni azáltal, hogy egyre több agyat „fertőz” meg. A mém lehet egy szokás, dallam, hit stb., de alapvetően magát az információt, mint legkisebb gondolati és kulturális egységet jelenti. Elmélete szerint, amely mindinkább igazolódik, nem az igazságot magukban hordozó mémek fognak a legjobban szaporodni, hanem azok, amelyek a legsikeresebbek.

[/stextbox]






[fbcomments]