Dr. Virányi Judit, a veszprémi Alkohol-Drogsegély Ambulancia (ADA) és Németh Éva, a börtön igazgatója a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem világnapjára időzítve megújított együttműködési szerződést írt alá. A rabok engedélyt kaptak a távozásra, a sajtó munkatársai pedig arra, hogy a nevüket/arcukat a riporthoz adó fogvatartottakkal szót válthassanak.
Az ADA és a BV igazgatója egy országosan egyedülálló projektről írt alá szerződést, így a veszprémi börtön 2005 novembere óta működő drogmegelőző körletében addiktológiai szakrendelés, illetve más, a foglalkozások rendjébe beiktatott prevenciós programok zajlanak.
Dr. Virányi Judit, a veszprémi Alkohol-Drogsegély Ambulancia (ADA) és Németh Éva, a börtön igazgatója megújított együttműködési szerződést írt alá
– Ilyen komplex kezelés, mint amit mi az eltelt két évben megvalósítottunk, sehol másutt nincs, bár információink szerint lenne rá igény – hangsúlyozta dr. Virányi Judit ADA-igazgató. A börtön vezetője is büszkén újságolta: több kollégája is megkereste, hogy intézetükben szeretnék ugyanezt a programot megvalósítani.
A riporthoz arcát és nevét adó 30 éves Balikó Tibor egyike a veszprémi büntetés-végrehajtási intézet kábítószer-prevenciós körlete lakóinak. Összesen tizenhatan vannak. A drogkörletbe önként jelentkeznek a fogvatartottak. Többnyire ugyanolyan okokból, mint Tibor. Ő azért vállalta, mert meg akarja védeni a 13 éves lányát és a hétéves fiát a kábítószerektől. Ha valaki, ő igazán tudja, a drog milyen óriási veszélyt jelent. Ő maga nemcsak fogyasztott, de dílerkedett is. Nem titkolja, hogy a drogkereskedelmen kívül lopás, garázdaság és más, a drogozással szorosan összefüggő bűncselekmények miatt ül. Eredeti szakmája szakács, de volt hivatásos testőr is. Mint az éjszakában dolgozók közül sokan, ő is belekeveredett több stiklibe. Ha új ételt talált ki, vagy később, amikor már a saját üzleteiben dolgozott, gyakorta kokózott, ettől kreatívabbnak, sikeresebbnek érezte magát.
– Ültem már Szombathelyen is, ott nagyon rossz volt. Akkor derült ki, hogy a feleségemnek kezdődő leukémiája van, én pedig nem lehettem vele, hogy segítsek neki. A betegsége miatt alig találkoztunk, el is hidegültünk egymástól. Barátaim? Gyakorlatilag nincsenek, szinte csak az apai nagyszüleim látogatnak, ők neveltek. A szüleimnek nem kellettem. Hogy mi a legrosszabb a börtönben? Nem a bezártság elviselhetetlen, hanem az, hogy korlátoznak a szeretteimmel való találkozásban. Akiknek nincsenek hozzátartozói, azoknak persze más, ők a rabtársakkal való barátkozással próbálják pótolni az űrt, amit a család hiánya jelent. Három év kilenc hónapot kaptam, ha jól viselem magam, ha minden jól megy, jövő év elején szabadulok. Kezelésen nem voltam máshol, csak itt a börtönben, ahol az ADA munkatársai foglalkoztak velem. Ha kimegyek, építőipari vállalkozásba kezdek, az éjszakát kerülöm – fogadkozik.
A drogkörlet nem, de a börtön ismerős helyszín volt az ünnepségen fellépő Fláre Beás együttes egyik tagja, Orsik Ferenc számára, aki három évet raboskodott. Az ünnepségen éneklő Rupa Éva, a megyei és a nagyvázsonyi roma önkormányzat vezetője a műsor után elmondta: választhatta volna mintául két börtönviselt testvére útját, de ő hét-nyolc évesen elhatározta, soha nem követ el semmi bűnt. Fogadalmát megtartotta, ma roma szociális asszisztensként cigány embereket tanít életvezetésre. A hagyományőrző cigány zenét játszó devecseri Fláre Beás vezetője, Orsós Ervin sokakat ismert az őket hallgató bebörtönözöttek közül.
– Szeretnék példát mutatni a cigány embereknek arra, hogy lehet másként is élni, a nem cigányoknak pedig arra, hogy tudunk mi másként is élni