Közérzet · 2016.03.14.

BERCI-BLOG – Egy bevándorló, nem más

Most ezek itt rajtam röhögnek. Törvénytervezeteket emlegetnek és mutogatnak rám. Berci csemetéi már nem kaphatnának magyar törzskönyvet, szögezi le Zsuzsi, legalábbis közokiratnak minősülőt, ugyebár. Nemzetidegen lettem, másik százötven fajtával együtt. A többiek gyanakodva méregetnek. Judit, a jogszabálytudós jókat derül a törvénytervezeten, eszerint csak kilenc fajta illeszkedik be „Magyarország természetföldrajzi környezetébe”.

12696111_10205667022253338_1008494063_nÉn meg nem. Eszter könnyen kacarászik, Süti kutyája egy rendes magyar (nemzeti) vizsla, aki már a nevéből ítélve is nyilvánvalóan kompatibilis. Gabi szerint éppenséggel betelepülő vagyok. Vagyis inkább megélhetési bevándorló, véli Erika szakavatottan. Ezen is elheherésznek egy kicsit, pedig cseppet sem vicces. Szóval tök mindegy, szögezi le szigorúan Ferenc, Berci egy migráns.


Most aztán lehet kukacoskodni, boncolgatni a törvénytervezetet, de nekem már ne mondja senki, hogy nem vagyok egy rendes magyar. Márpedig mondja. Előkerül a szekrényből a törzskönyv, amire mind ez idáig igen büszke voltam. Oppá! Hiszen ez szerbül íródott! Jó, jó, ugatok közbe, persze, hiszen Szabadkáról kerültem ide. Vagyis Szerbiából. Lám, lám, bevándorló, néznek rám valamennyien szigorúan. És ne csaholjak összevissza, mert nem tűrik az agresszív magatartást. Mit képzelek én magamról.

torzskonyv

Végül mégis kiderül, hogy rendes magyar vagyok, az egyelőre még közokiratnak minősülő dokumentum szerint ugyanis a nevem Palicsparti Jampec. Nos? Ááááá, dehogyis, ezt a fajvédők el nem fogadhatják, nézzünk csak rá jobban a közokiratra, dörgölik az orrom alá: nemzetidegen szüleim vannak. A nagyszüleimről, meg a felmenőimről meg jobb, ha nem is szólok, mondják, aztán el is feledkezvén arról, miként taposták meg az önérzetem, visítva röhögnek előkelő felmenőim nemesi hangzású nevein. Apám Tormasi Darling-Top Laurenze Sin, anyám – a családi fotókon igen kecses hölgy – Palicsparti Korali-Karát. Legalább az egyik szülőm magyar. És lám, az egyik nagyanyám is, Ich Palicsparti Yvonne-Ypsilon, és a dédanyám is Palicsparti Jojó. A többiek viszont, hát az valami rettenet: Pagenhoffok, Rainerschlosslok, Wikingblutok meg Baumrottok. Jaajjj. Ezek azt is kiderítették, hogy Palicsparti ükanyám férjhez ment egy gyanús fickóhoz: Csermajori Ahmedhez. Egy magyar Ahmedhez?

Jobb, ha mielőbb bekussolok az asztal alá.






[fbcomments]