A menekülők heteket, hónapokat töltenek úton, és több országon áthaladva érkeznek meg Szerbiába. Leginkább fáradtan, elcsigázottan és piszkosan, nemritkán olyan, útközben szerzett sérülésekkel, fertőzésekkel, amelyek ellátására, kezelésére nem volt lehetőségük. A menekültáradat két észak-bácskai községet érint leginkább az országhatár közelében, Magyarkanizsát és Szabadkát. Legtöbben vonattal és belgrádi rendszámú autóbuszokkal érkeznek a határ közeli övezetbe, de a szerbiai taxisok is rendszeresen szállítják őket.
A Szabadka külvárosában lévő egykori, elhagyatott téglagyárat és a tőszomszédságában lévő temetőt már évekkel ezelőtt birtokukba vették a közel-keleti országokból érkező menekültek. A városvezetés hosszú időn át csak félrenézett, igyekezett tudomást sem venni az idegenekről, így az ellátásukról csak mostanában kezdtek el gondolkodni. Magyarkanizsán általában a késő délutáni órákban kezdenek mozgolódni, élelmet és palackozott vizet vásárolnak, sötétedés után pedig a vasúti töltés mellett baktatva haladnak az országhatár felé. Általában levetett ruhákat és sok-sok szemetet hagynak maguk után. Nemritkán a személyi okmányaikat is széttépik, eldobják.
Dr. Aleksandar Evetović szabadkai orvos a minap a Magyar Szónak beszélt a tapasztalatairól. Elmondta, a vándorlók és menekültek potenciális veszélyt jelentenek, betegség hordozói lehetnek, s emiatt a térségben bármikor kialakulhat valamilyen járvány. Mindenki mielőbb meg akar szabadulni tőlük, sehol sincs szervezett egészségügyi ellenőrzés. A börtönorvosként is praktizáló szakember úgy véli, megfigyelés alatt kellene tartani az Észak-Bácskába érkezőket addig is, amíg nem találnak megfelelő megoldást az ellátásukra. Menekülttábor hiányában ideiglenes táborhelyeik tisztántartásáról kellene gondoskodni, fertőtleníteni, ivóvízzel és illemhelyekkel ellátni.
A Dél-Szerbiába érkezők 30 százaléka gyermek, az orvosok sokuknál tuberkulózist és rühességet állapítottak meg. A jövevényeknek nincs módjukban tisztálkodni, tetvesek és bőrbetegségekkel küszködnek. Ellátásukba és gyógykezelésükbe bekapcsolódott a niši katonai kórház egészségügyi személyzete. Helyi sajtóinformációk szerint a migránsok ellepték a dél-szerbiai Bujanovac busz- és vasúti pályaudvarát és parkjait. Bármikor elszabadulhat a pokol – nyilatkozta a Vöröskereszt egyik helyi aktivistája.
Szerbia nincs felkészülve a menekültáradat fogadására és ellátására, így az egyes (magyar) önkormányzatok (is) teljesen magukra maradtak a bajban. Önerőből, az amúgy is szegényes községi költségvetés terhére kell megszervezniük az idegenekről való gondoskodást. Ez pedig nem kis feladatot ró a magyarkanizsaiakra és a szabadkaiakra egyaránt. Az idő sürget, a közeljövő pedig semmi jóval nem kecsegtet. Csikós László szociális ügyi államtitkár ugyanis a héten olyan bejelentést tett, hogy az elkövetkező időszakban félmillió ember fog áthaladni az országon. A kérdés tehát most az, hogy képesek lesznek-e fogadni egy ilyen menekültáradatot a határ közelében lévő magyarlakta települések.
Szabó Angéla
