Újragondolták a piac fogalmát című írásunkra érkezett reagálás a napokban. A tartalmi pontosítás érdekében megszólaltattuk Tóth Bélát, a balatonakali Termelői Piac és Príma üzlet tulajdonosát, akik az országban elsőként szervezett termelői piacot vasárnapra, hogy nyitva tudja tartani a család tulajdonában lévő áruházat.
Tóth Béla elmondta, tizennyolc esztendeje üzemelteti az élelmiszerboltját, minden nyáron helyet adván az árusoknak (ócskás, kosaras, ruhás) a bolt előtt kialakított téren. Tavaly egy nagyberuházás eredményeként elkészült a család új üzlete.
– A kialakítása során eleve gondoltunk a piacosokra, és négy faháznak adtunk helyet, amelyekbe beköltözhettek az árusok. Kialakítottunk egy kis piacteret is, ahol asztalokon kínálható a portéka. Piacunkon most is elsősorban helyi termelők árulnak, kiemelt partnereink az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület védjegyes termelői – mondja Tóth Béla, és hozzáfűzi, a Balaton-part sajnos még mindig a nyárból él meg. A vasárnapi zárva tartás azokat a vállalkozókat bünteti, akik egész évben dolgoznak, télen is vannak alkalmazottaik, ők pont attól a forgalomtól esnek el, amivel a telet átvészelhetik. Véleménye szerint a jogalkotónak lehetővé kell tennie, hogy a balatoni régióhoz tartozó, egész évben nyitva tartó üzletek nyáron – akár csak júniustól augusztusig – vasárnap is kinyithassanak.
A kisvállalkozók panaszai alapján 2015 áprilisában a Balatoni Szövetség Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordult, aki elutasította az érintett önkormányzatok kérését a vasárnapi zárva tartás alóli mentesség ügyében. Megkérdeztük Tóth Bélát, a település és az üzlete szempontjából mennyire fontos a szezonban egy vasárnapi nap esetleges forgalomkiesése?
– Sokan úgy vélik, hogy azoknak az üzleteknek, amelyek vasárnap is nyitva tartanak, hatalmas a forgalmuk. Ez nem így van. A forgalmi statisztikáink alapján, a tavalyi év ezen időszakához mérten az idei vasárnapi forgalmak eddig rendre alulmaradtak. Az emberek már megszokták a vasárnapi zárva tartást. Viszont a nyári hétvégék forgalma – főleg a külföldi vendégek miatt – jelentős szerepet játszik abban, hogy finanszírozni tudjuk működésünket a téli hónapokban. Jelenleg félszáz alkalmazottunk van, így a falu legnagyobb munkáltatójának számítunk. Télen is több mint 35 főt foglalkoztatunk. Télen az értékesítés 10 százaléka a nyárinak, de mi mindig arra törekszünk, hogy a dolgozóinknak télen-nyáron biztos megélhetésük legyen – magyarázza Tóth Béla. Megtudjuk, hogy 2014-ben nyitott üzletük az ország első Vidék minősége védjegyes üzlete.
– Idén februárban kiírtak egy pályázatot kistérségi együttműködés elősegítésére – folytatja Tóth Béla –, ezen a pályázaton a piacos tervünk támogatást nyert. Sajnos a bürokrácia malmai lassan őrölnek, így a megvalósítás éppen folyamatban van (egységes asztalok, faházak kialakítása, honlap tervezése), de augusztusra méltó környezet várja a hozzánk betérő vásárlókat, valamint a termelőket is. A piac és termelői piac között a törvény különbséget tesz. A termelői piacnak szigorúbbak az előírásai a termelőre vonatkozóan (csak 40 km-en belüli termelő), valamint a piac méretét tekintve. Mi termelői piacot üzemeltetünk, mintegy 10–15 termelő szokott jelen lenni vasárnaponként. Az ehhez szükséges feltételek kialakítása már 2014-ben megtörtént. A piaci engedély kiadása előtt az összes szakhatóság értesítést kapott a jegyzőtől, a terület megjelölésével, a piaci alaprajzzal együtt. Ezeket rendben találták, így adhatta ki a jegyző az engedélyt. Erről egyébként az NGM, mint felettes hatóság is tájékozódott– magyarázza Tóth Béla.
– Termékpalettánkon több mint hatvan helyi termelő mintegy ezer terméke szerepel. Őket hívjuk meg piaci napjainkon, a vásárlóknak lehetőséget adunk arra, hogy megismerjék azt a termelőt, akinek a termékét később az élelmiszerboltban is megvásárolhatják. Ezek garanciális termékek, mert amennyiben a termék hibás, a vevőnek nem kell kutatnia a termelő után, egyszerűen visszahozza üzletünkbe és mi kicseréljük. Megtehetjük, mert állandó kapcsolatban állunk a termelővel. Melyik piac mondhatja el ezt magáról?
