A most igennel szavazóknak ki kell majd állniuk a veszprémiek elé, és elmondani nekik, miért döntöttek úgy, hogy a város legértékesebb vagyonát átadják az államnak. Ezt Katanics Sándor frakcióvezető mondta a mai rendkívüli közgyűlésen, amelynek egyetlen témája volt: állami tulajdonba kerüljön-e a Bakonykarszt Zrt.?
– Két út lehetséges a víziközmű ügyében – mondta előterjesztésében Porga Gyula polgármester. – Az első: a város a költségvetéséből befizeti a Bakonykarszt Zrt. működtetéséhez szükséges 1,5 milliárd forintot a zrt.-nek. A második: a közgyűlés vállalja, hogy részt vesz az integrációs programban és a víziközmű-vagyon rá eső részét átadja a magyar államnak. Megjegyzem: a tulajdonos önkormányzatok döntő többsége nem rendelkezik forrással ahhoz, hogy befizesse a működtetés rá eső részét, emiatt az integrációs lépések mellett van. Az integrációról még nem hozunk döntést, most csak elindítjuk a folyamatot. A végső döntés a Bakonykarszt Zrt. közgyűlésén születik meg.
(A Bakony Zrt. több mint 120 település tulajdona, és Veszprém nem rendelkezik többségi tulajdonnal a cégben – a szerk. megj.)
Az állam einstandolja a Bakonykarsztot
– Az előterjesztés kapcsán a Pál utcai fiúk egy drámai jelenete jutott eszembe – kezdte hozzászólását Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP–LMP–Párbeszéd). – Az, amikor a vörös ingesek einstandolják a kis Nemecsek üveggolyóit. Einstand van itt is, csak éppen nem üveggolyót, hanem a Bakonykarsztot einstandolja az állam az önkormányzatoktól, és a vörös is inkább narancssárgába hajlik.
A Fidesz-kormány a közművezetékeket 2013 óta tételes közműadóval terheli. A bevétel a központi költségvetésé. A legjobban terhelt szektor a vízszolgáltatás és a szennyvízkezelés. A Bakonykarszt 10 év alatt 3,1 milliárd forint közműadót fizetett a semmiért, csupán sarcként. A kormány ráadásul a közüzemi víz- és szennyvízelvezetésben hatósági díjat is bevezetett 2013-ban. A rezsicsökkentésnek kamuzott szabályozás miatt megszűnt az önkormányzatok árhatósági szerepe. A díjakat a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapította meg. Ezek tíz éve változatlanok Veszprémben, miközben ez idő alatt 61 százalékos volt az infláció.
A Bakonykarszt adózott eredménye, azaz vesztesége évről évre nő. A 2022. évi várható veszteség 333 millió forint. Az energiaárak emelkedésével súlyosbítva már kritikus a helyzet. A vízszolgáltatás biztosítása érdekében az állam arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy az utolsó „üveggolyóról” is mondjanak le, miközben a cégeket nem segítette, hanem tönkretette a politikai, kormányzati beavatkozás. A Bakonykarszt esetében az „üveggolyó” a 30 milliárdos vagyon!
A gazdaságilag indokolhatatlan döntések durva beavatkozást jelentettek a piaci viszonyokba. Mintha tudatos modell lenne a tönkretétel, majd a „megmentés”. Az államosított cégeket aztán majd lehet, hogy a Fidesz „nemzeti tőkésosztálya”, oligarchája „messiásként” privatizálhatja. Miként az sok esetben történt, történik. Az előttünk lévő, a kormányzati politika által spekulatív módon létrehozott helyzetre vonatkozó megoldási javaslat nem korrekt, nem jó, és az önkormányzat számára zsarolás! Elvi álláspontunkat korábban is elmondtuk. Nem kell a tulajdonba adás ahhoz, hogy az állam helyrehozza azt, amit tönkretett. Nem tudjuk támogatni az önkormányzati vagyon állami tulajdonba adását, az einstandot. Köszönet a cég menedzsmentjének és alkalmazottainak azért, hogy ilyen körülmények között a víz még előre és a szennyvíz sem visszafelé folyik!
A vízügy stratégiai ágazat
Másodikként Gerstmár Ferenc képviselő (LMP) kért szót:
– Hadd hozzam a közgyűlés elé a debreceni példát. Ott a polgármester úgy vélte, a vízmű-társaságnak az önkormányzatnál van a legjobb helye, és a közgyűlés tagjai részéről összhangot tapasztalt. Egy fideszes polgármesterről és egy fideszes többségű képviselő-testületről beszélünk. Szándékosan nem ellenzéki vezetésű önkormányzatot hozok példaként. Debrecenben egyhangúlag döntöttek arról, hogy nem kívánnak részt venni a víziközmű-szolgáltatási kötelezettségnek a magyar államra történő önkéntes átruházására irányuló integrációs folyamatban. A polgármester úgy fogalmazott: a város nem teheti meg, hogy kiengedi kezéből a vízügy irányításának lehetőségét.
Emlékeztetnék mindenkit: a vízügy stratégiai ágazat. Az is megfogalmazódott ott, s meg kell, hogy fogalmazódjon itt is: nem ajándékozhatunk el csak úgy ekkora értékű vagyont. Ráadásul, számomra legalábbis, bizonytalan, hogy az állami átvétel után milyen finanszírozási feltételekkel működne a szolgáltatás. Sajnálatos, hogy a veszprémi fideszes városvezetés teljes mértékben lemondani látszik az autonóm cselekvés útjáról. A lehető legtöbb dologban az államra hagyatkozik. Többszöri megnyilatkozásaik alapján Orbán Viktorban bíznak. Önök szerint, amíg ő a miniszterelnök, addig nyugodtak lehetünk. De hát például a víziközmű-szolgáltatások finanszírozási nehézségeinek előállítását jórészt éppen az Orbán Viktor vezette kormányoknak köszönhetjük. Most pedig ahelyett, hogy a kormány közvetlen pénzbeli segítséget nyújtana és változtatna a jogszabályokon, gondolok itt a díjbefagyasztásra és a közműadóra, kényszerdöntés elé állítja az önkormányzatokat.
Kimondottan politikai döntés
Katanics Sándor (Szakszervezetek–Függetlenek) szerint drámai a helyzet:
– Olyan helyzetet teremtett a kormány tudatosan, a közműadóval és a rezsicsökkentéssel, amiből nem lehet jól kijönni. Másként kellett volna segíteni a rászoruló fogyasztókon, és nem a gazdagokat támogatni a rezsicsökkentéssel. Annyi biztos, hogy minden település polgárai jelentős vagyonveszteséget fognak elszenvedni. Kimondottan politikai döntésnek tartom a kormány lépését. Akik erre igennel szavaznak, azoknak ki kell majd állniuk a veszprémiek elé, és elmondani nekik, miért döntöttek úgy, hogy a város legértékesebb vagyonát átadják az államnak. Az állam nem lesz jobb gondozója a Bakonykarsztnak: nem lesz kevesebb a csőtörés a cég területén.
Pálinkás Roland frakcióvezető (Fidesz–KDNP) képviselő megjegyezte, hogy nem ideális, hanem az élet adta lehetőségek közül kell most választani. Hartmann Ferenc erre úgy reagált, hogy ez fatális tévedés. Nem az élet hozta ezt a helyzetet, hanem a kormány döntéseinek a következménye.
– A szóban forgó másfél milliárdért adunk harminc milliárdnyi vagyont – mondta Guzslován Gábor képviselő (Szakszervezet). – A kérdés az, mennyire lesz később fontos stratégiai ágazat a vízgazdálkodás. Szerintem nagyon fontos lesz, és minden bizonnyal ez a vagyon több mint 30 milliárdot fog érni. Az ennél is komolyabb probléma, hogy rossz a szabályozás és hogy nem ismerjük az állam szándékát. Hogyan fogja megoldani a hiányzó másfél milliárd kérdését? Fontos lenne tudnunk, könnyebb vagy nehezebb helyzetbe kerül-e az önkormányzat, ha a vagyonelem megtartása mellett döntünk?
A polgármester kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők nem fogalmaztak meg megoldási javaslatot, csak annyit mondtak, hogy a két javaslat közül egyik sem elfogadható. Megjegyezte, hogy a Balaton-parton 55 éve állami cég a szolgáltató, és országosan a víziközművek 40 százaléka állami tulajdonú. Azt elismerte, hogy a rezsivédelemből keletkező nehézséget nem tudják finanszírozni a vízművek. Viszont a karbantartás és a fejlesztés folyamatos volt a Bakonykarsztnál.
– A problémát ezen a héten hétfőn vázolta a frakcióvezetők előtt a polgármester – kért szót ismét Katanics Sándor. – Mi akkor határozatban kértük: ne legyen vagyonvesztés! A térség országgyűlési képviselőjének már rég meg kellett volna szólalnia ebben a kérdésben. Én nem fogok bejutni a Karmelitába, de Ovádi Péternek erre megvan a lehetősége. Nem szerencsés ránk, ellenzéki képviselőkre hárítani a felelősséget. Önök 12 éve vannak többségben, de nem megvédik a város vagyonát, hanem végrehajtják a kormány akaratát. Látunk erre példát: oktatásügy, egészségügy, villanygazdaság.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP) fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ellátási felelősség az önkormányzaté. Az önkormányzat pedig nem tudja előteremteni az alsó hangon másfél milliárd forintot. (A fizetési kötelezettség nagyobb összegű is lehet, amennyiben tovább emelkednek az energiaárak – a szerk. megj.)
– A legoptimálisabb verzió az, hogy a Bakonykarszt hiánya összesen négymilliárd, a legdurvább pedig az, hogy hatmilliárd forint lesz – tette hozzá.
A vita lezárásaként a polgármester elmondta, hogy a városra eső másfél milliárd forintos befizetési kötelezettség csak 2023-ra vonatkozik. Minden elkövetkező évben újabb befizetési kötelezettsége keletkezik a városnak.
– Az állami ajánlat szerint a szolgáltatást nulla forintból is meg tudjuk oldani – jegyezte meg. – Nyilván nem kellemes, de racionális és szükséges döntést kell hoznunk.
Név szerinti szavazás
Gerstmár Ferenc név szerinti szavazást indítványozott, ami ebben a ciklusban még nem fordult elő a közgyűlésben. Pálinkás Roland kiegészítette az ellenzéki képviselő javaslatát. A módosítások után a testület megszavazta, hogy az ötpontos határozati javaslat első két pontjában lesz név szerinti szavazás.
Az első pont: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy a Bakonykarszt Zrt. működtetéséhez szükséges tőkét a tárgynegyedévet követő hónap 15-ig pótbefizetésként, részvényarányosan a társaság bankszámlájára megfizeti, 2023-ban összesen 1 562 275 985 forint mértékben. A határozati javaslatra a tíz fideszes képviselő (Kovács Áron, Halmay Gábor, dr. Strenner Zoltán, Bázsa Botond, Stigelmaier Józsefné, Csík Richárd, Sótonyi Mónika, Pálinkás Roland, Porga Gyula, és Brányi Mária) nemmel, Gerstmár Ferenc, Benczik Gabriella és Hartmann Ferenc igennel szavazott, Katanics Sándor, Zakar Csaba, Guzslován Gábor és Kovács Rajmund tartózkodott.
A második pont: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése vállalja, hogy részt vesz a víziközmű-rendszerek tekintetében az integrációs programban. Ennek keretében a víziközmű-vagyont, illetve a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszközöket és a Bakonykarszt Zrt.-ben fennálló társasági részesedést térítésmentes, nyilvántartási értéken adja át a magyar állam részére. A határozati javaslatra minden fideszes képviselő igennel, minden ellenzéki képviselő pedig nemmel szavazott.
A következő három napirendi pontról már nem név szerint voksoltak a testület tagjai. Tizenkét igennel és öt tartózkodással egyetértettek abban, hogy a Bakonykarszt Zrt. a Társaság vagyonértékelését a jelenlegi helyzetben leállítsa. Tíz igennel és hét tartózkodással hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állam képviseletében eljáró Nemzeti Vízművek Zrt. és az ellátásért felelős önkormányzatok között létrejövő megállapodás értelmében a Bakonykarszt Zrt. vissza nem térítendő támogatást vegyen fel az Energiaügyi Minisztériumtól. Végül tizenhárom igennel és négy tartózkodással egyetértettek azzal, hogy a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója aláírja a 2023. évi villamosenergia beszerzésre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatot.
Illusztráció: hansgrohe.com, fotók: a szerző