Bakony–Balaton Geopark: Tíz hely, amit látni kell

TÁMOGATOM A VESZPRÉM KUKACOT

Vannak boldog, vonzó helyek, amelyek erőt sugároznak, vagy éppen szelídek, távlatuk van, innen messzebb látni. Úgy érezzük, valami lényegessel kapcsolnak össze, megnyugtat, pihentet az oldottságuk, szépségük, kozmikus harmóniájuk. Ezekről a tájakról minden modern probléma lepörög, itt nem érdekes vagyon és hatalom. A túrázó ember olyan képességeit aktivizálja, amelyeket a városi életben már szinte teljesen elfelejtett.

A Bakony és a Balaton-felvidék tele van ilyen helyekkel. „Kincsesláda” közepén élünk, hallottuk Korbély Barnabástól, a Bakony–Balaton Geopark csoportvezetőjétől azon az előadásán, amelyet a Nők a Balatonért  Egyesület csopaki szervezetének felkérésére tartott a napokban. A külföldi szakértők is elismerik geoparkunk változatosságát, a vulkáni kőzettől kezdve a félsivatagi kőzeten keresztül az óceáni emlékekig sok minden megtalálható benne. Olyan különlegességek láthatók ezen a 3200 négyzetkilométeren, mint például a Tapolcai-tavasbarlang, a tanúhegyek, Hegyestű, vulkanikus kőzetek, az úrkúti őskarszt, a Tihanyi-félsziget, a barátlakások sziklafalai, barlangok, víznyelők, források, a felsőörsi tanösvény, a csopaki perm-triász határszelvény, az iharkúti elhagyatott bauxitbánya, amely dinoszaurusz-lelőhelyként vált ismertté. Ez már több mint tíz hely, amit látni kell. A geopark rendszeresen szervez vezetett túrákat.

Bakony–Balaton Geopark, Tapolcai-medence. Fotó: Korbély Barnabás

Korbély Barnabás azt mondta, ha kényszerítenék, hogy válassza ki a helyszínek közül a leglátványosabbat, akkor a tanúhegyekre szavazna. Tudományos értelemben viszont a dinoszaurusz-lelőhely, Iharkút a legnagyobb szenzáció a 85 millió éves leletanyagával. Hangsúlyozta, a geopark nemcsak a kövekről szól, hanem az ottani emberekről is. Idézte egy osztrák szakember tréfás megfogalmazását, miszerint „nem a geológusok homokozói a geoparkok”. Tehát nem újabb korlátozásokkal járó védett területi kategóriák, nem (pusztán) földtudományi parkok és tanösvények sokaságai. A helyi lakosság, a helyi közösségek és szervezetek bevonása, szemléletformálása alapvető, csak velük együtt igazán megélhető az egész. Ami itt található, az turisztikai értékként is kínálható, például a falusi turizmus kiegészítéseként.

Bakony–Balaton Geopark, Tapolcai-tavasbarlang. Fotó: Egri Csaba

Tehát mit is értünk geopark alatt? Sokan most hallják először a kifejezést, ami nem csoda, hiszen viszonylag új keletű. „Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját, majd 2000-ben elkötelezett francia, német, spanyol és görög szakemberek életre hívták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network, EGN). A szervezet alapvető célja a geológiai változatosság védelme, geológiai örökségünk népszerűsítése és bemutatása, illetve a geoparkok fenntartható gazdasági fejlődésének támogatása, elsősorban a geoturizmus fejlesztése révén.”

Korbély Barnabás elmondta, mindössze 120 geopark van a világon, ebből 69 Európában és kettő Magyarországon. A Bakony–Balaton Geopark tagja az európai hálózatnak, és tavaly november 21. óta az UNESCO nevét, logóját is viselheti, ami egyenrangú elismerés a világörökséggel. Az UNESCO székházában immár óriásképeken kivetítve ott pörögnek a magyar földtani értékek is. Hangsúlyozta, a geopark minősítés – amely esetünkben 3200 négyzetkilométernyi területre vonatkozik, és az egész Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak csak egy kis része – nem örök időkre szól. A geoparkok tagságának megalapozottságát – a magas színvonal biztosítása érdekében – négyévente felülvizsgálják. Itt éppen idén nyáron lesz újraértékelés. Tehát ez nem csak egy plecsni, folyamatosan meg kell dolgozni érte – fogalmazott.

A felbecsülhetetlen értékű, túrázásra csábító természeti értékekről rendelkezésünkre bocsátott fotókért köszönet a Bakony–Balaton Geoparknak. A Tapolcai-medence fotóját Szenthe Zoltán készítette, a Tapolcai-tavasbarlangot Egri Csaba fotózta, a szentbékkállai kőtengert, a tihanyi barátlakásokat, a Tapolcai-medencét, a Szent György-hegyet és Hegyestűt, valamint a bazaltutcát Korbély Barnabás örökítette meg.

A képeket nézve újra csak az jut eszembe, ami az előadás alatt is, nem is tudjuk, milyen gazdagok vagyunk. Mennyi szép hely van tőlünk – jelképesen szólva – szinte karnyújtásnyira. Csak túracipőt kell húzni és elindulni.