A száz napja tartó háború több százezer áldozatáról és a földönfutóvá vált emberek számáról nincs pontos adat, de nyilvántartják az Ukrajnában földig rombolt települések, gyárak, közutak, hidak, lakóépületek, műemlékek értékét.
„Becslések szerint az orosz támadók hetente legalább 4,5 milliárd dollár értékű további kárt okoznak csak az infrastruktúrában” – írja a hvg.
Érthető, hogy a második világháború óta legsúlyosabb európai konfliktus áldozatairól nincs pontos statisztika. Az összecsapások hevében a harcon és az életmentésen van a hangsúly, nem a számadáson. Ám a napi hírekből is kiolvasható, hogy mindkét oldalon nagyon súlyosak a veszteségek. Ennek ellenére nem úgy néz ki, hogy Moszkva vagy Kijev meghátrálna.
„Az orosz elnök hosszú távon játszik, az élelmet is felhasználja fegyverként, ami várható volt” – írja jegyzetében Larry Elliott, a Guardian gazdasági szerkesztője. Február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a nyugati államok szinte azonnal gazdasági szankciókat vezettek be Moszkva ellen, hogy ezzel leállítsák Putyint. Azonban ezek a szankciók igazából nem voltak sikeresek, állítja Elliott. Azt azonban elismeri, hogy mégis ez volt a legjobb megoldás a három lehetséges alternatíva közül, jelesül: tétlenül nézni egy szuverén állam elleni agressziót, fegyveresen beavatkozni vagy gazdasági szankciókat bevezetni.
A szankciók fordított hatása
A háború kezdete óta eltelt száz nap és semmi jele annak, hogy Oroszország kivonulna Ukrajnából. A szankciók fordított hatást értek el, felverték az orosz kőolaj és gáz árát és ezzel elősegítették Putyinnak a háború finanszírozását. Oroszország költségvetése az év első négy hónapjában 96 milliárd dollár szufficitet hozott össze, háromszor annyit, mint a tavalyi azonos időszakban. Ötvenszer több kőolajat és gázt szállítottak Kínának – idézi a horvát jutarnji.hr a Guardiant.
De ha Putyin hosszú távra „játszik”, a nyugati világ is gondolhatja azt, egyszer majd csak elfogynak Oroszország tartalékai és akkor padlóra kerül Putyin gazdasága. Becslések szerint az orosz gazdaság teljesítménye idén 8,5 százalékkal csökken, ami még nem válság, és a rubel is tartja magát, éppen a kereskedelmi többletnek hála. Az, hogy a nyugat-európai országokkal megszűnt a kereskedelme, nem igazán zavarja Putyint, gyorsan találtak más forrásokat az exportra-importra.
Mennyibe fog ez kerülni?
A közelmúltban megtartott davosi világgazdasági fórumon nem azt kommunikálták a részt vevő államok képviselői, amiről egymás között beszéltek – a Guardian már idézett szerkesztője szerint. Nyilvánosan támogatták Ukrajnát és elítélték az orosz inváziót, privátban azonban az elhúzódó háború költségei miatt aggódtak a leginkább. Ami alatt nem csak az Ukrajnában okozott konkrét károkat kell érteni, hanem a nyugati országok gazdaságának lelassulását, az elszabadult inflációt. Azokban az országokban a legnehezebb, amelyek az orosz gáztól függnek.
Éhínség fenyeget
Az ukrajnai gabonatárolók pillanatnyilag tele vannak, ugyanakkor 44 millió ember éhezik a világban, mert ez a gabona nem tud kijutni Ukrajnából oda, ahol szükség lenne rá, az ukrajnai kikötőket ugyanis elfoglalta az orosz hadsereg. Emiatt súlyos humanitárius válság fenyeget. Különösen a fejlődő országok vannak bajban, amelyeket az energia- és az élelmiszerválság együtt sújt. Például Srí Lanka már nem tudja törleszteni az adósságait. Félő, a világ olyan adósságspirálba keveredik, amilyen nem volt 1990 óta – vizionálja a Guardian.
Putyint joggal ítéli el a világ, nem csak azért, mert megtámadott és porig rombolt egy szuverén országot, emberek százezreinek halálát okozva, emberek millióit földönfutóvá téve, hanem azért is, mert felrúgta a békés világrendet. A háború következtében tömbökre szakad a világ, vége a globalizációnak, minden nemzetállam önellátásra törekszik. Az ukrajnai háború és az azt megelőző koronavírus-járvány megállította, taccsra vágta a harminc éve tartó világgazdasági folyamatot, aminek súlyos anyagi következményeit mindenki érezni fogja. Amikor összegezzük a száz napja tartó ukrajnai háború veszteségeit, ezt is vastagon bele kell számolni.
Vezető kép: telex.hu