A legendák vélekedésekre épülnek, noha megtalálhatók bennük az igazság egy-egy eleme. Ezt bővíti a szájhagyomány tovább, hogy segítsen eligazodni a világban. A szombati felvonuló csoportok (Kétfarkúak, Békemenet, MZP) a maguk által szőtt ötvenhatos legendák alapján szerveződtek.
Adódik a kérdés: a technika mai fejlettségi szintjén miképp lehet legendákat gyártani, azokkal egymás ellen embereket szembeállítani? A fényképek, a filmfelvételek, a videók bemutatják az eseményeket, hogy lehet másként használni a dokumentumokat?
Például 65 éve tartja magát az a vélekedés, hogy október 25-én a Kossuth téren az államvédelmisek tüzeltek a békés tüntetőkre a Parlamenttel szemközti épület tetejéről. A történészek szerint az államvédelmi hatóság emberei valóban a téren voltak, de semmi nem utal arra, hogy az Földművelődésügyi Minisztérium padlásáról vagy cserepei közül bárki is lőtt volna. Ugyanezt állapította meg a Veszprém Megyei Büntető Kollégium elnöke, Kahler Frigyes is, aki az 50. évfordulón tényfeltáró bizottságot vezetett.
A szónokok ma is a magasból tüzelő géppuskásokkal riogatnak, noha a kutatók azt állítják, az ötvenhatos vérengzés fő okozói vagy a második hullámban érkező szovjet harckocsik voltak, vagy az Országházat biztosító orosházi határvédelmi egység. Hogy a sortüzet ki kezdeményezte a fegyvertelen tömegre, az ma is tisztázatlan. A magyar honvédek közül sokan a forradalomhoz csatlakoztak, a szerencsétlen szovjet katonák pedig nem értették a helyzetet. Az emberek kézzel-lábbal próbálták – sokszor sikerrel – meggyőzni igazukról a szovjeteket. Így esett meg, több szovjet harckocsi magyar zászlót lengető forradalmárokkal a tetején állt a Parlament előtt.
A halottakról sincsenek pontos adatok. A tudósok abban megegyeznek, hogy 30 és 300 között lehet az elhunytak száma. Az ötvenhatos sebesültekét sem lehet pontosan tudni, mert sokakat nem tudtak kórházba vinni, a környező utcák kapualjaiban rejtették el őket.
Felelős politikus, aki komolyan veszi önmagát és választóit, nem egyszerűsíti le az élet sokszínűségét feketére vagy fehérre. Felnőttként tekint azokra, akik voksából magasra jutott.
A megélhetési messziről onnan ismerszik meg, hogy a valóság csak zavarja.