Kultúra · 2016.06.14.

ÁTTÖRÉS – Magyar kortárs képzőművészek sikere

Felfedezi a világ a hazai kortárs képzőművészetet? Magyar sikerrel zárult a Sotheby’s londoni aukciója a közelmúltban.

Szűcs Attilának, a Deák Erika Galéria művészének műve a kikiáltási ár négyszereséért, 6,5 millió forintnak megfelelő angol fontért kelt el a Sotheby’s Contemporary East aukcióján június 7-én. De jó árat fizettek több más magyar kortárs művész: Nádler, Kepes, Maurer, Reigl, El Kazovszkij munkájáért is. Levonhatunk ebből általános érvényű következtetéseket? Mivel magyarázható a magyar siker? Erről kérdeztük a várpalotai, veszprémi kötődésű Sárvári Zitát, aki a londoni aukción a budapesti Deák Erika Galériát képviselte.

Szűcs Attila Érintés című műve hat és fél millió forintért kelt el

Szűcs Attila Érintés című műve hat és fél millió forintért kelt el

A tényekhez hozzátartozik, hogy évekig nem szerepelt magyar műalkotás a híres londoni aukciósház listáján. 2013-ban, amikor a  utoljára próbált kortárs magyar képeket értékesíteni, egyet sem sikerült eladni. Ehhez képest az idei történet áttörésként is értelmezhető a Deák Erika Galéria vezetője szerint is. Sárvári Zita elmondta, ezúttal tíz magyar tétel szerepelt a londoni aukción. Más kelet-európai országokból kevesebb alkotó vett részt több művel. A magyar művészek: Szűcs, Kepes, Nádler, Maurer, Reigl, Kicsiny Balázs, El Kazovszkij, Havadtői Sámuel mind jelentős nevek, nagy nemzetközi háttérrel. A 93 éves Reigl Judit, akit újabban a legdrágább élő magyar festőnek neveznek, Párizsban alkot, a Csernus-féle szürnaturalista, illetve lírai absztrakt iskolához tartozik. Maurer Dórának jelenleg is látható kiállítása Londonban. A magyar avantgárd jeles képviselőjének most van nagy felfutása, a New York-i MoMából indult az intézményi érdeklődés a ’60 –’70- es évek konceptuális művészete, azon belül is a nő művészek iránt.

Sárvári Zita

Sárvári Zita

A Deák Erika Galéria alkotója, Szűcs Attila sikerét nagyban befolyásolta az, hogy idén volt kiállítása a Sotheby’s galériájában, az S2-ben. Jane Neal kurátor tevékenységéhez fűződik az úgynevezett „kolozsvári iskola” felfuttatása, amelynek markáns alakja Szűcs Attila, s akit Alexander Tineivel és Bodoni Zsolttal együtt meghívott a brit művészettörténész a The Nude in the 20. and 21. Century című, általa rendezett kiállításra, amely a testiség kérdését járta körbe.

Kérdésünkre, hogy kinek a műve jut be egy ilyen aukcióra, Sárvári Zita elmondta, sok múlik a galériákon. Deák Erika, akit megkért a Sotheby’s egyik igazgatója, hogy ajánljon Magyarországról, illetve a régióból műveket, nagyon jól menedzseli Szűcs Attilát. Apró lépésekből épül fel egy ilyen művészeti pálya, amelyben a tartalom és a technika egyedisége, jellegzetessége, minden mástól való különbözősége mellett fontos az emberi kapcsolatok hálója is, hogy tudjanak és beszéljenek róla. S hogy kik vásárolnak ezeken az aukciókon? Magyaroktól és külföldiektől is érkezett vételi megbízás és licit. Sokan licitáltak, sokféle képviseletben. Annyit lehet tudni, hogy például Szűcs Attila Érintés című festménye egy fontos európai magángyűjteménybe került. Olyan ember vette meg, aki ezen az aukción látta először a művet, és első látásra beleszeretett.

Reigl Judit képe a Guano sorozatból

Reigl Judit képe a Guano sorozatból

A londoni áttörés remélhetőleg a magyar kortárs alkotókra irányítja a figyelmet, s elkezdődik a magyar piac komolyabb feltérképezése, hiszen ha belegondolunk, nyugat-európai viszonylatban az a 6,5 millió forint, amit Szűcs Attila festményéért kifizettek, nem is akkora összeg. Tehát erős tartalékai vannak üzleti szempontból is az itteni kínálatnak.






Hozzászólások

A hozzászóláshoz jelentkezzen be Facebook-fiókjába!