Több mint félmillió magyar állampolgár szorul segítségre mindennapi önálló életvitelében egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt. Ők az államtól nem kapnak megfelelő támogatást, ezért szeretteiknek kell gondoskodni róluk.
Magyarországon ez a probléma minden tizedik embert érint. A fogyatékossággal élő gyermekeiket vagy éppen idős szüleiket gondozó családtagok teljesen kiszolgáltatottan élnek, de az önállóan élő fogyatékos emberek sincsenek jobb helyzetben. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület célja, hogy ők mind önállóan élhessenek, de ne legyenek magukra hagyva a problémáikkal, ezért kampányt és petíciót indítanak. (A petíciót itt lehet aláírni.)
Habár a szükségleteik különböznek, a fogyatékossággal élő és önálló életre vágyó felnőttek, a segítséget igénylő idős emberek, illetve a gondozásra szoruló rokont támogató családok nagyon hasonló problémákkal küzdenek ma Magyarországon. Sajnos egy családtag tartós otthoni gondozása általában együtt jár a családok elszigetelődésével, súlyos elszegényedésével, a különböző szociális szolgáltatások pedig az érintettek töredékéhez jutnak csak el. Tízből hárman nem is tudnak ezekről a szolgáltatásokról, pedig jogosultak lennének a segítségre. Ráadásul, ahol működik is bármilyen segítő szolgáltatás, ott is csak hétköznap, és csak délután 4-ig elérhető, így a hozzátartozójukról gondoskodó családtagoknak a hétvégén sem marad szabad napja, de szinte egy órája sem az állandó munkában.
– Olyan állami szolgáltatást szeretnénk, amelynek köszönhetően a fogyatékossággal élő, vagy akár a megromlott egészségi állapota miatt akadályozott magyar állampolgárok és családtagjaik is esélyt kaphatnak egy egyenlőbb és méltóbb életre. A megoldás szerintünk az lenne, ha a nap 24 órájában elérhető személyi segítő szolgálat jönne létre az egész országban – fejtette ki Boros Ilona, a TASZ jogásza.
A szervezetek szerint a probléma valójában minden magyar állampolgárt érint, hiszen mindenki érdeke, hogy idős korában vagy idősödő szülei támogatásában kapjon annyi segítséget, amivel tovább élheti saját, önálló életét.
– A családbarát magyar kormánytól elvárjuk, hogy gondoskodjon a fogyatékossággal élő, rászoruló, idős állampolgárairól és családtagjaikról – emelte ki Boros Ilona.
A szervezetek szakmai anyagát támogatja az ELTE Gyógypedagógus és Társadalomtudományi Kara is, a petíció aláírói között pedig olyan nagy érdekvédelmi illetve érintettekből álló szervezetek találhatóak, mint a Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szervezete (MEOSZ), az Önállóan lakni, közösségben élni Csoport vagy az Életet az Éveknek Országos Szövetség. Az aláírók teljes listáját megtalálják a petíciós felületen.