Az advent a karácsonyt megelőző négy hét, pontosabban december 25-ét megelőző negyedik vasárnappal kezdődő időszak. Közismert jelképe az adventi koszorú, de sokan nem tudják, honnan is ered ez a jelkép.
A keresztény világban az adventet a felkészülés időszakának tartják. A karácsonyt megelőző négy hétben az emberek lélekben készülnek fel a karácsonyra, Jézus születésére. A magyarban elterjedt „advent” szó a latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami azt jelenti: az Úr eljövetele.
Minden háztartásban megtalálható az ünnepi időszak közismert jelképe, az adventi koszorú, sokak szerint a templomot és az otthont összekötő kapocs. Manapság mindenféle kinézetű koszorút megtalálhatunk a boltokban, de eredetileg ez egy egyszerű, letisztult jelkép volt gyertyákkal és örökzöld (általában fenyő)ágakkal, amik már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták.
Honnan is ered? Az első adventi koszorú a feljegyzések szerint a Németalföldön jelent meg, valószínűleg 1839-ben. Egy evangélikus lelkész készíthette, bizonyos Johann Hinrich Wichern, aki egy általa alapított hamburgi gyermekotthonban tevékenykedett. Wichern koszorúja nem hasonlított a mostaniakra, ugyanis azon 24 gyertya volt, húsz fehér, ami a hétköznapokat jelképezte és négy vörös, amelyek a vasárnapokon égtek. Az adventi időszak minden napján meggyújtott egy gyertyát, így az utolsó napra az összes gyertya égett.
Az adventi koszorú használata csak a 20. században terjedt el Európa-szerte, és a huszonnyolc gyertyából négy lett, melyeket vasárnap kell meggyújtani. A megmaradt négy gyertya jelképes jelentéssel bír, mindegyik egy személyre vagy közösségre utal.
- Ádám és Éva (hit)
- Zsidó nép (remény)
- Szűz Mária (öröm)
- Keresztelő Szent János (szeretet)
Általában az első két gyertya lila, a harmadik rózsaszín, a negyedik szintén lila színű – de ez szokásonként eltérhet.
Lebán Csenge