Országszerte egyre ismertebb közösségi marketingszakértőként és dj-ként. Klausz Melindával a vonat indulása előtt beszélgetünk. A fiatal hölgy lassan egy éve ingázik Veszprém és Budapest között. A szíve szülővárosához húzza, munkalehetőséget viszont főleg a főváros kínál számára.
Klausz Melinda a Pannon Egyetemen dolgozott: előbb az intézmény Gazdaságtudományi Karának, majd az egész egyetemnek a marketingvezetője volt. Ő maga mondott fel két évvel ezelőtt, és a biztos alkalmazotti jogviszonyt a teljesen bizonytalan vállalkozói létre cserélte.
– Alkalmazottként haladó szellemű marketingesnek számítottam, ennek ellenére nem is értettem, amit a piaci szereplőkkel foglalkozó marketingesek mondtak, mintha külön nyelvet beszéltek volna – meséli. – Elkezdtem hát újra megtanulni a marketinget, készítettem egy honlapot magamnak, tudatosabban írtam a blogomat, létrehoztam saját Facebook-oldalaimat, ráerősítettem a Twitterre, és nem maradt ki a prezentációkat megosztó oldal, a Slideshare sem. Egy év kellett, hogy jöjjenek a megrendelők, úgy fél éve pedig már nem esem kétségbe, ha véget ér egy projekt, mert jönnek az újabb megkeresések.
Melinda a nyár nagy részét Veszprémben töltötte: a VeszprémFest, a Rozé-, rizling- és jazznapok, valamint az Auer-fesztivál közösségi médiájának kezelését bízták rá a szervezők, de a következő munkák Budapestre szólítják. Nemcsak cégek, rendezvények marketingmunkáját vállalja: eddig öt, a közösségi médiáról szóló könyv szerzője, rendezvényeket, workshopokat szervez, az ország több egyetemén tartott/tart előadásokat (a napokban a Budapesti Metropolitan Főiskola – lánykori nevén BKF – posztgraduális képzéseihez hívta meg oktatónak). Legújabb kezdeményezése pedig az, hogy kéthetente a közösségi média kérdéseiről tart fórumot, amelyeken egy-egy aktuális problémát tárgyalnak ki a résztvevők. Gyakran kérnek tőle interjút, cikket napilapok, tematikus lapok.
– Időnként kénytelen vagyok elutasítani egy-egy munkát, ha a témát vagy a módszert nem találom megfelelőnek – jegyzi meg. – A marketing ugyanis szerintem nem kell, hogy erőszakos legyen, vagy ehhez adjon segítséget, mert az inkább elriasztja, mintsem vonzza a leendő fogyasztókat, közönséget, rontja az imázst.
Szülővárosához továbbra is nagyon kötődik, és maga teremti meg az alkalmat, hogy itt is dolgozhasson: sikeres marketingfesztivált indított útjára, idén október 15-ére már a harmadikat hirdette meg. Nagy sikerű közösségi médianapot is szervezett már Veszprémben, és folyamatosan fellép dj-ként, Selector Emka néven Veszprémben, elsősorban a Fricskában.
– A zene nagy szerelem – mondja mosolyogva. – Imádom a reggae-t, és meg akartam mutatni az embereknek, mennyire sokoldalú ez a műfaj. Nőként egy kicsit nehezebb betörnöm ebbe a fiúk uralta dj-világba, mert egy nőnél megnézik mindig azt, hogy hogyan néz ki, és sokkal jobban figyelik, hogy mit tudok technikailag. Előbb jön a bírálat, mintha a másik nem képviselője lennék, de ugyanakkor előbb kapok szeretetet is a közönségtől. Látják az emberek, hogy élvezem, amit csinálok, és ez az energia átragad rájuk. Amikor pár éve elkezdtem, először rá kellett vennem magam, hogy merjek zenélni, kiállni emberek elé, aztán pedig szépen lassan elkezdtem figyelni őket, hogy egy-egy rendezvény közönsége milyen zenére vevő, így 2–3 szám alatt tudok új irányt váltani, hogy a folytonosság is meglegyen a számok között. Ha új helyre megyek, még ma is egy félórás tesztblokkot csinálok indulásként, hogy felmérjem, milyen típusú zenére lüktet a tömeg.
Melinda 2012-ben a Petőfi Rádió dj-versenyén négyszázötven induló közül bekerült a legjobb tíz közé, pár hete pedig a Viva Tv és a Miller Soundclash nemzetközi versenyén több mint kétszáz indulóból – egyetlen nőként – szintén bejutott a legjobb tíz közé. Mindkét verseny többfordulós volt, sok-sok feladattal, bulikban történő zenéléssel és mixek készítésével. Melinda az utóbbi megmérettetésen a hatodik helyen végzett 13 ezer szavazattal, s mindössze 52 szavazattal kapott kevesebbet, mint a negyedik helyezett, tehát igen szoros küzdelemben. A verseny zsűrijétől – elsősorban Julia Carpentertől és DJ Juniortól – az eredményhirdetés után kapott egy levelet, amelyben arra biztatták, nehogy abbahagyja a zenélést. Fellépései során gyakran megkérdezik tőle, hogy ilyen eredményekkel miért nem szerepel a legrangosabb hazai zenei fesztiválokon és miért nem muzsikál szülővárosában az utcazene-fesztiválon, de nem tud válaszolni ezekre a kérdésekre.
– A fővárosban a zenélésre is több a lehetőség, ezért egyelőre ott folytatom – komorodik el egy pillanatra. – Azért néha akad egy-egy izgalmas felkérés: játszottam már a hollandiai We Festivalon, és idén a pécsi Sétatér fesztivál programszervezői is meghívtak a swing zenémmel. Előre nézek: beiratkoztam egy produceri, azaz elektronikus zeneszerzői tanfolyamra, egyre több mashupot készítek, egy dal zenéjére egy vagy több másik dal szövegét mixelem, és már tisztán saját ötletből felépülő számaim is vannak.
