Közérzet / Egyéb · 2021.04.01.

A Pannon Egyetem kutatási eredményeiből születik meg a bioüzemanyag

Bioüzemanyag termelését indította el a százhalombattai Dunai Finomítóban a Mol. Az új eljárásban nem utólag keverik a biokomponenst a dízel üzemanyagba, hanem már a gyártás során, a fosszilis alapanyaggal együtt dolgozzák fel a bioalapanyagot. A co-processing eljárást a MOL és a Pannon Egyetem közösen fejlesztette ki.

– A fenntartható dízel gyártásának kettős előnye van: fenntarthatóbb üzemanyagot állítanak elő, a hulladék feldolgozásával pedig segítik a körforgásos gazdaságot, amelynek a vállalat vezető szereplőjévé kíván válni a régióban – fejtette ki a közleményben Szabó Gabriel, a Mol-csoport feldolgozás és kereskedelem üzletágának (Downstream) ügyvezető igazgatója.

A co-processing eljárást a MOL és a Pannon Egyetem közösen fejlesztette ki. Az eljárás a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjpályázaton környezetvédelmi innovációs díjban részesült.

A MOL Nyrt. nemrégiben frissített stratégiájának megfelelően 2030-ig több mint 100 ezer tonna/év bioüzemanyag előállítását tervezi.

A Pannon Egyetem kutatási eredményeit alapul véve a MOL 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait, majd a 2018-ban indult beruházás során kialakították az új bioalapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúrát. Az új eljárás próbaüzeme tavaly márciusban kezdődött.

– Az innováció alapjául szolgáló önálló hidrogénezési technológia kidolgozásában a Pannon Egyetemnek fontos és meghatározó szerepe volt a tématerület jelentőségének felismerésében, a kutatási-fejlesztési tevékenység kezdeményezésében, a kitartó, folyamatos és eredményes alap- és alkalmazott kutatási, valamint iparjogvédelmi tevékenységével – mondta Hancsók Jenő professzor, az egyetemi kutatás vezetője.

Húsz éve kutatják a fenntartható mobilitást

A Pannon Egyetem több mint két évtizede foglalkozik a fenntartható mobilitás (közlekedés, szállítás) megvalósíthatóságával, többek között a belsőégésű motorok környezetbarát, alternatív (nem kőolaj eredetű) motorhajtóanyagainak kutatásával-fejlesztésével. Az intézmény dízelgázolajok esetében is új, nagy energiatartalmú és környezetbarát komponensek felismerésére és kifejlesztésére fókuszált megújuló alapanyagokból.

– Fő célunk volt a kőolajalapú dízelgázolajok minőségét elérő vagy azt meghaladó tulajdonságú komponensek előállításának kidolgozása alternatív nyersanyagokból, alapanyag- és energiatakarékos, környezetbarát, valamint gazdaságos módon – magyarázta Hancsók Jenő. – A Diesel-motorok hajtására alkalmas vegyületcsoportok rendszerszemléletű elemzése alapján felismertük, hogy erre a célra a megfelelő forráspont-tartományú és célirányosan kiválasztott szerkezetű nyíltláncú paraffin szénhidrogének elegyei a legalkalmasabbak. Ezek fém-, kén-, nitrogén-, halogén- és oxigénmentesek. Alkalmazási tulajdonságaik, például égési tulajdonságok, energiatartalom, hidrogéntartalom, folyási tulajdonságok, káros égéstermékek keletkezése, csendes égés jobbak, mint a kereskedelmi forgalomban kapható dízelgázolajoké. Így természetesen csökken a környezetkárosító hatás, különösen az egyre növekvő közúti áruszállítás esetén.

A Pannon Egyetemen és a MOL Nyrt.-nél lefolytatott kutatások eredményei alapján meghatározták a bio-/hulladék eredetű alapanyagok dízelgázolaj komponensekké való önálló átalakítására alkalmas technológiai rendszert. Az új tudományos és műszaki felismeréseket, eredményeket két európai és egy magyar találmányi bejelentésben foglalták össze, amelyek közül kettőre már szabadalmi oltalmat kaptak.

A világon az elsők között

– A világon az elsők között ismertük fel az említett megújuló alapanyagok korlátozott rendelkezésre állását és az azokból történő biohajtóanyag előállítására alkalmas beruházások nagy költségigényét – folytatta a professzor. – Ennek megfelelően szisztematikus K+F tevékenységet végeztünk különböző természetes/hulladék alapanyagok és kis értékű, finomítatlan kőolaj eredetű gázolajfrakciók változó arányú elegyeinek együttes átalakítási lehetőségeinek vizsgálatára kiváló minőségű dízelgázolajok előállítása céljából. Ennek során a fő kihívás azon technológiai rendszer felismerése, valamint alkalmazhatóságának igazolása volt, amely alkalmas több, egymás mellett és egymás után végbemenő különböző sebességű és eltérő hőszínezetű kémiai átalakulások eredményeképpen, nagy hozzáadott értékű biokomponens-tartalmú dízelgázolajok előállítására. Fontos megemlíteni, hogy a folyamat során kísérő termékként értékes, biokomponens-tartalmú benzinfrakció is keletkezik, ami növeli a kőolajfinomító benzinkészletét.

A Pannon Egyetem és a MOL Nyrt. több, egyenként körülbelül 500 órás kísérletet végzett a bioeredetű komponenst tartalmazó alapanyagok és az átalakításuk során keletkező termékek korróziós (pl. acélok „roncsolódását” okozó) hatásainak vizsgálatára. Ezek eredményei is jelentős mértékben hozzájárultak és hozzájárulnak a biztonságos és megbízható üzemeltetéshez.

Hancsók Jenő hangsúlyozta, hogy a kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység a Pannon Egyetem, mint felsőfokú oktatási intézmény oktatási és tehetséggondozási folyamatában is jelentős szerepet játszott és játszik a jövőben is. Az egyetem nagyszámú fiatalt vont be a kutatásba a Fenntartható Mobilitásért Tudományos Műhely tevékenységének keretében, ami hozzájárult a tudományos utánpótlás-neveléshez és a magas színvonalú szakemberképzéshez.

Repülőgép üzemanyag megújuló forrásból

Jelenleg a Molekulaszerkezetében nagy hidrogéntartalmú cseppfolyós üzemanyagok kifejlesztése (hozzájárulás a fenntartható mobilitáshoz) kutatási projekt keretében is folytatja az egyetem a co-processing tématerületen is kutatási-fejlesztési tevékenységét. Ugyanakkor már rendelkezésre állnak a biokomponens-tartalmú sugárhajtómű üzemanyagok (repülőgép-hajtóanyagok) előállítására vonatkozó alapkutatások és részben az alkalmazott (nagylaboratóriumi) kutatások eredményei is. Ezek figyelembevétele és a tervezett kutatások során nyert újabb eredmények lehetővé teszik, hogy a jövőben a légi szállításban alkalmazott üzemanyagok is tartalmazzanak megújuló forrásból (pl. hulladékból) előállított hajtóanyag komponenst.

– Terveink között szerepel továbbá a napenergiával előállított, vagy más eredetű, feleslegben rendelkezésre álló villamos áram felhasználásával nyert hidrogén (megújuló hidrogén) legalább részbeni alkalmazási lehetőségének vizsgálata a kőolajipari üzemek fosszilis forrásból származó hidrogénigényének csökkentésére – fejtette ki továbbá a professzor. – Ezen kívül a tudományos kutatási-fejlesztési együttműködésünket tovább kívánjuk folytatni mezőgazdasági intézetekkel is bio-/hulladék eredetű hajtóanyagok előállítására célirányosan kifejlesztett alapanyagbázis létrehozásával.

Hozzászólások

hozzászólás