Az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki a Fővárosi Törvényszéktől a 2021-es helyreigazítási perek adatait. Az összesítés szerint a legnagyobb Fidesz-közeli médiatermékek 54 ilyen pert buktak tavaly.
A Fidesz által leuralt médiatermékek jellegzetes módszere már évek óta, hogy az egyik leír valami negatívumot egy ellenzéki politikusról, aztán ezt átveszi, és tovább habosítja a sajtóbirodalom többi tagja. A legképtelenebb lejárató vádakat is tényként közlik, mindenféle bizonyíték nélkül, és hangzatos címekkel terjesztik a dezinformációt. Az érintett hiába cáfol, az olvasók/nézők ugranak a botrányra, és készpénznek veszik, hiszen „bemondta a tévé” és „megírta az újság”.
Az érintettek persze perelnek, és általában nyernek, de ez leginkább csak erkölcsi győzelmet jelent számukra, hiszen a lejáratásuk már megtörtént és nem teszi semmissé egy hónapokkal később közölt apróbetűs helyreigazítás valahol a lap hátulján eldugva. Ennek ellenére nagyon fontos végigvinni ezeket az ügyeket, mert hatalmas jelentősége van annak, ha a bíróság kimondja egy sajtótermékről, hogy szándékosan valótlanságot állított. Direkt lejárató, befeketítő indokkal, a kormány céljainak megfelelően, netán épp annak kifejezett utasítására.
Az Átlátszó évek óta figyelemmel kíséri és nyilvánosságra hozza az elbukott sajtóperek számát. 2017-ben 53 helyreigazítási pert vesztett a kormány lakájmédiája, 2018-ban 109-et, 2019-ben 74-et, 2020-ban pedig 57-et.
A Fővárosi Törvényszéktől kapott adatok szerint 2021-ben összesen 54 sajtó-helyreigazítási pert vesztettek a kormányközeli médiatermékek. Ebből 20-at a Magyar Nemzet, 13-mat az Origo.
Az Átlátszó összehasonlításképpen kikérte a kormányfüggetlen sajtótermékekre vonatkozó helyreigazítási adatokat is. A bíróságtól kapott adatok szerint a Magyar Hang, a 444, az RTL Klub, a Telex, a 24.hu és a HVG összesen öt helyreigazítási pert vesztett el tavaly. Az Átlátszó egyet sem.
Az atlatszo.hu írása itt olvasható.
Fotó: Ladányi András/Media1