Áfra János fiatal költő kapta az idei Sziveri János-díjat, amelyet Porga Gyula, Veszprém polgármestere, illetve Benes József festő- és grafikusművész adott át pénteken este a Dubniczay-palotában. A Sziveri-díj tulajdonképpen egy Benes-grafika. Az ünnepség versfelolvasásokba torkollott egy hirtelen jött ötlet nyomán, ha már ennyi izgalmas költő megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, halljunk is tőlük valamit.
A Sziveri-díj, amelyet 25 éve alapítottak a fiatalon elhunyt, kiváló költő emlékére, nagyon erős alkotói mezőnyt tudhat maga körül. Reményi József Tamás, a Sziveri Társaság elnöke felsorolt néhányat az eddigi Sziveri-díjasok közül: Babics Imre, Háy János, Előretolt helyőrség csapata, Szálinger Balázs, Mezei Kinga, Lábas Endre, Danyi Zoltán, Orcsik Roland, Kollár Árpád, Lanczkor Gábor stb. Azóta már mindannyian nevet szerzett, jól jegyzett alkotók. A Sziveri-díjat annak adja a zsűri, aki letett már valamit az asztalra, de még nincs agyonsztárolva. Utóbbitól olyan nagyon nem is kell félteni a költőket. Bár az idei díjazott, Áfra János azt állítja, a fiatalok körében sikk ma verset írni, talán éppen a slam poetrynek hála. Bár ő nem rappel, de ismeri a témát, hiszen szerkesztő is, ő állította össze például a rendszerváltás után született fiatal költők antológiáját. (Interjúnk Áfra Jánossal itt olvasható.)
A Sziveri-díj tulajdonképpen egy Benes-grafika, amelyet Benes József festő- és grafikusművész adott át
Először a díjazott Áfra János verseit hallhattuk saját tolmácsolásban, amelyeket Géczi János költő, a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese laudációjában olyan alkotásoknak nevezett, „amelyeknek kidolgozott, egyéni antropológiájuk van, amelyben egymáshoz pontosan illeszkednek a testről, a lélekről és a szellemről vallott képzetei. A holisztikus antropológia segítségével nyelvében, gondolkodásmódjában, grammatikai és retorikai kidolgozottságában sokféle módon és karakteresen egyéniesített (ha férfi, ha nő, ha gyermek) a vers beszélője. És ennek az antropológiának utasítása van az ember makrokozmoszban betöltött – értelmezői szerepéről”. Laudációja hetedik bekezdésében Géczi a díjazott testpoétikájáról beszélt, amely igen erőteljes: „Az elmondottak alapján is sejthető, hogy Áfrának izgalmas mondandója gyűlt fel a jól és rosszul működő, időben változó corpusról, s nem hátrált meg attól a feladattól sem, hogy ehhez kialakítsa az elbeszéléshez megfelelő nyelvet. Az emberi test téri és tevékenykedő tapasztalatai a másik testről és annak kiterjedéseiről, történetéről, folyamatairól szerzett élményei kíváncsivá teszik, s habár a cselekvési terek közül nem egyszer az intimitás tereit választja elbeszélhetőnek, a lelkit s a lelkit képviselő környezeti jelenségeket, eseményeket a testi folyamatok elé emeli. Áfránál a test nem puszta élvezetek tárgya, s nem is kiszolgáltatottja a kezelhetetlen indulatoknak, váratlan érzéseknek, felismeréseknek, hanem egy olyan ember-forma világ, amelyben együtt van az anyag és a lélek, a múlttal-jelennel-jövővel jellemzett szellem, amelynek látványa van úgy a pillanatról, mint a pillanatba belépő másik emberről (aki olykor a párja, olykor az anyja, vagy az apja, vagy hozzátartozója, barátja). Áfránál a test az, amely viszonyrendszerbe állítható a testekkel, a dolgokkal, a folyamatokkal, s így bírhatóak szóra a kapcsolatok.”
A vers-, illetve prózafelolvasásba torkolló esten elsőként Szőcs Géza adta elő Transzformáció című költeményét, majd halaszthatatlan teendőjére hivatkozva el is távozott az utána megszólalók közül többek sajnálatára, mert például Kabai Lóránt neki ajánlotta a felolvasott verseket. Két-három versen keresztül betekintést nyerhetett a közönség Fenyvesi Ottó, Kiss Tibor Noé, Szkárosi Endre, Antal Balázs, Orcsik Roland, Kiss Gy. Zoltán és Géczi János költők mikrokozmoszába. Balázs Attila egy Sziveri-legendát hintett el Költő a háztetőn című prózájában. Ő nyitotta meg különben a Benes József grafikáiból nyílt tárlatot a rá jellemző groteszk humorral, mert ne feledjük, tegnap volt április elseje.
A Dubniczay-palotában nyílt kiállításról külön beszámolunk. Interjút is kértünk a díjazott Áfra Jánostól, azt is külön közöljük. Ahogyan a Mozgó Világról és egyáltalán a mai irodalmi folyóiratokról a Sziveri intézet vezetője, Ladányi István által szervezett, ma folytatódó tanácskozásra is benézünk.
