Nesztelen a hajnal, vágni lehet a sötétséget. November végéhez értünk, advent kezdetét jelzi a naptár. Karácsony az ajtókon kopogtat. A koromfekete égbolton, a szobai függönyön keresztül is jól látható az a bizonyos fénylő csillag.
A napkeleti bölcseket is ilyen csillag vezette el Betlehembe. Ők olvastak a jelekből, és tudták, hogy rendkívüli üzenet érkezett hozzájuk. Cselekedniük, indulniuk kell. Azóta több mint kétezer év telt el. Az égi jelek ma is felragyognak. Nekünk, ma élő embereknek is üzennek, de mintha sokszor nem is érzékelnénk. A megkezdődő advent reménykeltő várakozással tölthet el bennünket.
A szeretet és megértés, az empátia útján haladva a karácsony üzenete beköltözhet a szívekbe:
„Hosszú téli éjszakán harangszóval érkezik,
angyalszárnyon, csendben száll tovább.
Három napig jók vagyunk, sőt emberségesek,
Istenem, hadd legyen egész évben ilyen a világ!”
Így legyen!
Szerző és fotó: György István Péter
