Mária evangéliuma, A bunkerrajzoló, zenés orfeumest Rejtő Jenő művei alapján, A szabin nők elrablása és A Pál utcai fiúk. Ezeket az előadásokat – egészen véletlenül mindegyik magyar szerző/szerzők műve – láthatja a 2016/2017-es évadban a Pannon Várszínház közönsége. A színház 16. évadának programját sajtótájékoztatón ismertette Vándorfi László igazgató-rendező, aki megjegyezte, hogy ezúttal is a szakrális és a profán között próbáltak egyensúlyozni, amikor a darabokat válogatták.
A Mária evangéliumát, Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi rockoperáját június végi sajtópremierrel mutatják be a Pannon Várszínházban. A bibliai alaptörténeten túl lehetőség mutatkozik a nő sokat vitatott szerepének értelmezésére, sokrétű kibontására. A gazdag zenei világ, a kiváló szövegek, a hatalom és a hatalom mögötti erők játékait, a tömeghangulat fordulékonyságát is felmutatják hol a szakralitás, hol az abszurd eszközeivel. Igazi összművészeti produkciót láthat a közönség. Az előadás koreográfusa Krámer György, rendezője Vándorfi László.
Füredi Nikolett, Vándorfi László, Tolcsvay László, Likó Marcell és Krámer György
Az évad második előadása egy kortárs ősbemutató. A Vad Fruttik zenekar frontemberéről, Likó Marcellről Géczi János írta meg a Bunkerrajzolót. (Írásunk itt olvasható.) A színpadi változatot Molnár Ervin, Lenchés Márton és Vándorfi László készíti. A rendszerváltás óta elmúlt negyedszázad „terméke” az a nemzedék, amely Likó Marcell vallomásában és a Vad Fruttik dalaiban szólal meg. Géczi János mesterien szerkesztett könyvében a sorok között az író nemzedéke is véleményt formál, így a keserűség, a megrendülés, az önirónia, a humor, a kétségbeesés, a feloldozás valódi dráma lehetőségét hordozzák. A drog, az alkohol, a nihil poklán túl is van lehetőség. „Valahogy sokkal könnyebb, hogyha ki merem mondani, hogy nehéz” – szól az üzenet. E produkcióban is az összművészetiség a meghatározó a kortárs tánc, a próza, az ének és a kortárs képzőművészet egymás mellé rendelésével. A koreográfus Krámer György és Vári Bertalan, a rendező Vándorfi László.
A Rejtő Jenő kabaréja című zenés orfeumest felhőtlen kikapcsolódást ígér. Rejtő színpadi műveinek jó része a színház és a cirkusz világát idézi, így ezen az estén is az 1920-as, 1930-as évek orfeumainak sajátos összművészetisége jelenik meg. Az abszurd dramoletteket kuplék, bohócartista- és táncszámok kötik össze, teszik mai életérzéseket megszólaltató egésszé. Az előadás zenei vezetője Rossa László, koreográfusai pedig Bóbis László és Krámer György.
Az évad negyedik bemutatója Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenes Iván: A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka. A darabban a vándorszínészek sanyarú sorsa, a minden helyzetet bármi áron megoldani kész színidirektor groteszk figurája, az egydarabos és a köztiszteletben álló vidéki tanárember alkotói válsága keveredik remek dramaturgiával szerkesztett magánéleti konfliktusokkal, félreértésekkel – ahogy egy igazi bohózatba illik –, ám az egészet átszövi a színház iránti feltétlen szeretet, a színészek és környezetük elfogult, könnyes imádata. Az előadás zenei vezetője Rossa László, koreográfusa Krámer György, rendezője Szelle Dávid.
Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán Dés László, Geszti Péter és Grecsó Krisztián írta meg A Pál utcai fiúk című musicalt. A Vígszínházban novemberre tervezett ősbemutató után az első vidéki bemutató lehetőségét kapta meg a Pannon Várszínház a szerzőktől. A klasszikus alapmű ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg. A drámai helyzetek így még keményebbek, amelyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek. A látványos produkció koreográfusa és rendezője Krámer György.
