Az óraállítás évente kétszer óriási vitákra ad okot a szakemberek és a laikusok körében is. Most sincs másként, ahogy közeledik az átállás időpontja, a viták felerősödnek. Még az energetikai szakértők véleménye is megoszlik abban, hogy valóban spórolunk-e az óraállítással, hiszen nemcsak a ’80-as, hanem az ezredfordulós évekhez képest is nagyot változott a háztartások villamosenergia-felhasználása.

Vasárnap hajnali 3-kor vissza kell állítani óráinkat 2 órára, ezzel beköszönt a téli időszámítás, azaz visszaállunk a „normális” időszámításra, legalábbis tavaszig.  A téli-nyári időszámítás története hazánkban az ’50-es évekig vezethető vissza: 1954 és ’57 között az akkori kormány bevezette a nyári időszámítást, annak reményében, hogy az intézkedéssel enyhítheti munkanapokon az esti csúcsterheléskor jelentkező kapacitási nehézségeket. Miután ennek hatását nem tartották eléggé érzékelhetőnek, 1958 és 1979 között a nyári időszámítás szünetelt, majd 1980-ban, sok európai ország gyakorlatának megfelelően, újra bevezették. Az indok a villamos energiával való takarékoskodás volt.

Egyre több az energiatakarékos izzó, háztartási gép, amelyek használata már nem is korlátozódik kizárólag a nappali órákra. A televíziós csatornák éjjel-nappal sugároznak, az internet adta lehetőségeknek köszönhetően a számítógépek megszakítás nélkül üzemelnek. A Mavir (magyar villamosenergia-irányítási rendszer) legutóbbi becslése szerint évente átlagosan mintegy 100–120 ezer MWh villamos energiát takarít meg az ország a téli és nyári időszámítás váltakoztatásával.  Bertalan Zsolt, a Mavir Zrt. vezérigazgatója korábban így nyilatkozott: „A vállalatunk által éves szinten becsült megtakarítás megközelítőleg 120 000 MWh, ami 30–40 ezer háztartás, azaz egy vidéki nagyváros éves fogyasztásának felel meg. A fel nem használt energiát természetesen kifizetni sem kell, ami körülbelül hatmilliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját. A megtakarítás nemcsak a pénztárcát kíméli: a környezet számára is hasznos, ha kevesebb energiát fogyasztunk, ezzel redukálva szén-dioxid lábnyomunkat.”

Ezzel szemben az egészségügyi szaktekintélyek évről évre hangot adnak abbéli véleményüknek, hogy milyen káros élettani hatásai vannak az évi két óraállításnak. Jelenleg az a jó hír, hogy a téli időszámításra való átállást kevésbé sínyli meg a szervezetünket, de a belgyógyászok, kardiológusok, háziorvosok, pszichológusok többségének véleménye megegyezik abban, hogy az emberi szervezet nem mindig fogadja jól az ilyenfajta időeltolódásokat. A megrövidülő nappalok alvászavart okozhatnak, s ennek a depressziós hatása is igazolt.

A téli időszámításra való átállás után a nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak lesznek, sokkal kevesebb napfény ér minket, így szervezetünk is kevesebb D-vitaminhoz jut, ennek hiányában csökken a csontok ásványianyag-tartalma, ezért könnyebben törhetnek, deformitások, csontritkulás és rachitis (angolkór), szívfrekvencia-ingadozás, koncentrálóképesség-csökkenés, ingerültség, étvágytalanság, emésztési problémák alakulhatnak ki. Az előnyöket és hátrányokat mérlegelve 2011-ben Oroszország megszüntette az óraátállítást, az új moszkvai idő az ottani addigi nyári idő lett, Fehéroroszország és Ukrajna pedig követte a példáját.

Hazánkban is egyre többen vélekednek úgy, hogy nekünk a nyári időszámítás felelne meg leginkább, ugyanis nálunk lényegesen kedvezőtlenebbek az óraátállítás hatásai, mint a nyugatabbra fekvő országokban, s a nyári időszámítás végleges alkalmazásának számos előnye lenne. A téma már a napi politizálás tárgyává vált, Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője erre vonatkozó javaslatának kidolgozására kérte a kormányt.

Amíg ez napirendre nem kerül, addig viszont maradnak a sötét téli délutánok, esték. Óraállítás vasárnap hajnali 3-ról 2-re!

Hozzászólások

hozzászólás