A tömör válasz: senkinek. Természetesen Snétberger Ferenc világhírű gitárművészen kívül, aki a kezdetektől motorja a hátrányos helyzetű roma gyerekek felsőörsi zenei képzésének. Mára azonban egyedül maradt: a projektet elindító társak eladták az érdekeltségeiket, az új tulajdonos kiléte pedig nem sok jót ígér.

A 2011-ben indult Snétberger Zenei Tehetség Központ jelentős összefogással valósult meg. A földtulajdonos veszprémi önkormányzat és az ötletgazda Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft. 2008-ban állapodott meg a közös projektben. A Camp 2010-re a megvalósításhoz szükséges pénzt is előteremtette: 2,3 millió eurót (mintegy 800 millió forintot) nyert a Norvég Alap pályázatán, majd a működéshez a ma éppen kiátkozás alatt álló Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványtól szerzett forrást.

Ez a kép szintén az avatóünnepségen készült. A guggoló hölgy mögött Némedi Lajos alpolgármester, mellette Balog Zoltán miniszter. Fotó: Melczer Zsolt

Ez a kép szintén az avatóünnepségen készült. A guggoló hölgy mögött Némedi Lajos alpolgármester, mellette Balog Zoltán miniszter. Fotó: Melczer Zsolt

A norvég pályázat önrészét a Miniszterelnöki Hivatal biztosította, ami azért pikáns, mert ma már a norvégokban és a civilekben – pláne a norvég civilekben – fenyegető ellenséget lát a kormányzat. Akkoriban azonban a Snétberger központ egyaránt fontos volt a földtulajdonos veszprémi önkormányzatnak, a telekre épülő ingatlanok tulajdonjogát megszerző, a projektet vezénylő Camp Europe-nak és a magyar államnak is. A központ és növendékei az elmúlt évek alatt beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A roma, illetve hátrányos helyzetű gyerekek jelentős százaléka továbbtanult, minőségi zenéből él, és nemzetközi szinten is elismerést szerez a kezdeményezésnek. Nem véletlen, hogy korábban Áder János köztársasági elnök is felkereste a tábort és elismerően szólt az itt folyó munkáról.

Áder János (balról a második) és felesége Herczegh Anita (balról az első) a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központban Tromposch Julianna a központ operatív igazgatója (jobbról a második) és Snétberger Ferenc művészeti igazgató (jobbról az első) társaságában 2015. július 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI

Áder János (balról a második) és felesége Herczegh Anita (balról az első) a felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központban Tromposch Julianna a központ operatív igazgatója (jobbról a második) és Snétberger Ferenc művészeti igazgató (jobbról az első) társaságában 2015. július 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI

Valakinek útban van?

Ma viszont arról szólnak a hírek, hogy végrehajtás alá vonták a központ vagyonelemeit, és végveszélybe került a kezdeményezés. Azt hihetnénk, egyetlen kiebrudalt bennfentes bosszúja áll a háttérben (lásd keretes írásunkat!), de ha beleolvasunk az elmúlt másfél év önkormányzati előterjesztéseibe és figyelemmel vagyunk a Camp Europe, valamint az ingatlan új tulajdonosi hátterére, hamar felmerül a gondolat: a Snétberger központ útban van, mert valakinek kell a nagyszerű földrajzi adottságú telek és a rajta álló, gyakorlatilag vadonatúj épületegyüttes.

 

Végrehajtás a központban

Tromposch Julianna, a Snétberger központ korábbi operatív igazgatója 85 millió forint értékben saját szellemi termékként regisztráltatta a roma fiatalok mentorálási módszerét, majd 145 milliós fizetési követeléssel állt elő szellemi tulajdona jogosulatlan használatára hivatkozva. Nyolcvanötmilliót a jogosulatlan használatért, 55 milliót a munkaszerződése felbontásáért és ötmilliót sérelemdíjként követel. Az ügy már a végrehajtó előtt van. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter jogi segítséget ígért a központnak, és kijelentette: nem fogja hagyni, hogy a Snétberger-módszer, illetve az intézmény oktatási infrastruktúrája egy bűncselekmény miatt tönkremenjen.

Logikátlan ingatlanüzlet

A veszprémi önkormányzat illetékes bizottsága többször tárgyalt már az ingatlan értékesítéséről, de a központ eddig megúszta: hol levették napirendről az előterjesztést, hol leállították az értékesítést. Idén májusban azonban a tulajdonosi bizottság jóváhagyta az eladást: az értéknyilvántartásában 86 millió forinton szereplő területért mindössze 26 milliót kértek.

Az alacsony vételárat és a Snétberger központ jövőjét firtató ellenzéki kérdésemre nem érkezett válasz – állítja Csermák Zoltán, a Demokraták Veszprémért frakció önkormányzati képviselője.

Nemcsak az ár megállapítása, maga az eladás sem tűnik racionális döntésnek, hiszen a ráépített ingatlanok 2023-ban vagy 2033-ban városi tulajdonba kerültek volna, a telek értéke ettől kezdve sokszorosára nőtt volna. Nem mindegy persze, hogy az épületekért mennyit kellett volna fizetni, de legrosszabb esetben is a bekerülési érték kevesebb mint felét. Ha a bérleti szerződés 2023-ban lejár, akkor az akkori piaci érték negyven százalékáért (jelenlegi becslések szerint 2–300 millió forintért) juthatott volna hozzá az önkormányzat. Ugyanakkor a megállapodás egyik pontja szerint, ha a bérlő nem kezdeményezi az ellenkezőjét, akkor a szerződés automatikusan meghosszabbodik további tíz esztendővel, amelynek lejárta után Veszprém már ingyen jutott volna a 800 millióért felhúzott épületekhez.

Nem állt ki érte az önkormányzat

A város tehát abban volt érdekelt, hogy a Snétberger-központ 2033-ig jól futó projekt legyen, ebben az esetben ingyen jelentős ingatlanvagyonhoz jutott volna, az addig befolyó évi 2–3 millió forintos bérleti díjról nem is beszélve.

Brányi Mária alpolgármester mégis az eladás mellett érvelt az önkormányzat tulajdonosi bizottságának ez év február 18-ai előterjesztésben: „…(2023-ban) az önkormányzat vételi kényszerhelyzetbe kerül, függetlenül a gazdasági lehetőségeitől, valamint a Projekt üzemeltetési szándékától és képességétől.” Ez súlyos mondat. Arról árulkodik, hogy a város nem bízott a projekt folytatásában.

Ilyenkor egy viszonylag nagy súlyú önkormányzat két dolgot tehet. Kiállhat a szerinte deklaráltan fontos ügy mellett, lobbizhat központi pénzekért, vagy nem túl elegánsan kifarolhat mögüle. Veszprém az utóbbit választotta. Nemhogy nem harcolt a központért, meg sem említette a szerződésben. Pedig ingatlan adásvételénél megszokott, hogy a bérleti szerződésből fakadó kötelezettség fenntartásával történjen meg az ügylet. Itt nem így történt. Míg a korábbi pályázati kiírásban még szerepelt, hogy: „…az értékesítésre kizárólag a Projekt fenntarthatóságának garantált biztosítása és a Projekt fenntartási feltételeinek (…) biztosítása mellett” van mód, addig az adásvételi szerződésben erről már nincs szó. A tulajdonosi bizottság elé vitt megállapodási tervezet a fideszes többségű önkormányzatnak a Snétberger központtal kapcsolatos teljes érdektelenségéről árulkodik. Más érdekek azonban megjelentek.

Míg a nemzetközileg is úttörőnek számító tehetséggondozó központról lemondtak, addig erdei iskolára, nyári táborra, és ami a legdurvább: négy fő térítésmentes elhelyezésére fogalmaztak meg elvárást. Idővel érdekes lehet, ki az a négy szerencsés, akiknek a programokon való ingyenes részvétele, táboroztatása fontosabb volt, mint maga a Snétberger központ. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, tőlünk nyugatabbra ilyen döntésbe beletörhet egy politikai karrier.

Snétberger Ferenc a nevét, a tudását és a munkáját adta a fiatal tehetségek felkarolásához. Fotó: snetberger.com/Raffay Zsófia

Snétberger Ferenc a nevét, a tudását és a munkáját adta a fiatal tehetségek felkarolásához. Fotó: snetberger.com/Raffay Zsófia

Zavaros ügyletek

Az önkormányzati terület vevője egyébként maga a Camp Europe, ami első látásra megnyugtató lehetne, hiszen ez a vállalkozás volt a projekt motorja. Kétséges azonban, hogy a Camp Europe életben akarja-e tartani Snétberger központját. Bezárásról persze senki sem nyilatkozott, és a kft. korábbi tulajdonosáról ez nem is volt feltételezhető. Mészáros Zoltán lokálpatriotizmusát és a minőségi zene iránti elkötelezettségét aligha lehet megkérdőjelezni. Az ő nevéhez fűződik a VeszprémFest fesztivál elindítása is, amelyet már jó ideje magasan jegyeznek Európában.

Mészáros azonban a közelmúltban kiszállt a Camp Europe-ból, és helyette az állami tulajdonú Erzsébet Vagyonkezelő Kft. érkezett. E szervezetről leginkább a zánkai gyermektábor magánosítása kapcsán hallhattunk, amelynek végén az egykori állami terület egy kormányhű egyházi szervezet tulajdonába került. Zánkán most Erzsébet Tábor létezik, méghozzá a honlap szerint nagyon vonzó módon. Ugyanakkor a hírek szögesdrót kerítésről, a gyerekeknek fenntartott terület lecsökkentéséről, a bérlők kiebrudalásáról szólnak, a sajtó tele van a táborvezető közpénz-milliókból fizetett luxus szolgálati lakásával és a vezetők helikopteres közlekedésével. Ez a botrányos működés aligha lehet jó ómen a Snétberger központ jövőjére nézve. Az aggodalmat erősíti, hogy a Magyar Narancs szerint a Camp Europe-ban Ekler Gergely személyében olyan ember került az ügyvezetői székbe, aki vezetett már közpénznyelő vállalkozást: ő irányította a Commitment Kft.-t, az országossá dagadt és sajnos Veszprém megyét is érintő Öveges-botrány egyik fő haszonélvező cégét.

 

Az Öveges-botrány

A NAV az Öveges-program során „tanterem-felújításokra” elköltött 14 milliárd forint eltüntetésének körülményeit vizsgálja a rendőrséggel együtt – írtuk korábban. A pénz „bűnszövetségben elkövetett bűncselekményeknek során”, bonyolult céghálózaton keresztül szívódott fel, és már szemet szúrt Brüsszelnek is. Az Európai Bizottság 46 milliárdos kifizetést fagyasztott be az ügy miatt, amelynek veszprémi szála is van: 2 veszprémi iskola is kapott támogatást természettudományi labor kialakítására, a Vetési gimnázium 247 millió forintot, az ipari pedig 335 milliót. A Vetési esetében például a terem, a bútorok, a fizika, biológia és kémia tantárgyak kísérleteihez szükséges eszközök 80 millióba kerültek, miközben a 2013 júniusában befejeződött projekt teljes költsége 248 millió forint volt.

A remény(?!)

A híreket olvasva úgy tűnt, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szívügyének tekinti a roma tehetséggondozó tábor megmentését, és való igaz: az Emmi tavaly stratégia partneri szerződést kötött a központtal, és az elmúlt időszakban komoly állami támogatásokat kapott a létesítmény. A remény azonban halványodik, ha felidézzük: közpénz-milliárdok úsztak el – többek között – Zánkára is, amely az utolsó fillér elköltése után hirtelen kikerült a közvagyonból. Félő, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának kiállása inkább csak lózung, valójában egy jól átgondolt tulajdonátcsoportosítás zajlik a trafikok, termőföldek, magánnyugdíj-megtakarítások, takarékszövetkezeti érdekeltségek után a gyermektáborok és balatoni üdülők terén is. A jól ismert forgatókönyv szerint: ami kell, az kell, és nem érdekes Snétberger világhírneve, az ő és mások eddig befektetett munkája, a tehetséges gyerekek sorsa, az önkormányzat vagyonának néhány éven belül bekövetkező gyarapodása.

Szerzők: Drahos Nikolett, Zsigmond Boldizsár

Időközben megszólalt botrányos ügy egyik főszereplője, Tromposch Julianna, a Snétberger központ korábbi operatív igazgatója is.

Hozzászólások

hozzászólás