Három év múlva Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa. Sokfelől hallani, hogy több és közérthetőbb információ kellene arról, mi történt eddig, hol tart a felkészülés, mi várható lépésről lépésre. Nem mellesleg mennyiből, mert vannak már, akik kongatják a vészharangot, és a város gazdálkodásának összeomlásától tartanak.

Lamos Péter, a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodájának korábbi vezetője januártól az EKF 2023-hoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések előkészítésén dolgozik. Már a beszélgetésünk kezdetén kiderült, hogy egyetlen interjúban lehetetlen sorra venni a közérdeklődésre számot tartó témák sokaságát. Sorozatot indítunk hát, első témánk – némi bevezetőt követően – a várlift lesz.

A kommunikációt érintő kritikákkal részben egyetértek, de az elmúlt év főként a szervezeti struktúra és a személyi állomány kialakításával, a célkitűzések pontosításával, a finanszírozás áttekintésével, a pályázati anyagban leírt ötletek, víziók továbbfejlesztésével telt. Már tavaly is voltak programok, rendezvények, de a megvalósítás igazából most kezdődik. A negyedév vége felé már bőven lesz mit kommunikálni – válaszolta felvetésünkre az új megbízatását nagy lelkesedéssel vállaló szakember.

Nemrég egy veszprémi portálon megjelent, hogy a kormány által beígért ötmilliárd forintos „előkészítő” pénzt nem kapta meg az önkormányzat, ami a jövőbeni ígéretek teljesülését is megkérdőjelezi.

Ez az állítás tényszerűen nem igaz. Tavaly júliusban született kormánydöntés az első finanszírozási csomagról, ami szerint a város 500 milliót kap az előkészítésre 2019-ben és ötmilliárdot 2020-ban. A támogatói okiratot december 16-án írták alá az első összegről, ami meg is érkezett. Az idei tétel támogatói okiratának aláírása a tavasz folyamán várható, miután mi leadtuk a felhasználásra vonatkozó szakmai programot. Az ötmilliárd az aláírást követően fog az önkormányzatnál megjelenni, amiről a felhasználási időszak végén számlákkal, dokumentumokkal elszámolunk.

Veszprémiek kontra pestiek?

Az említett cikk a V-Busz csődjével állította párhuzamba az EKF-projektet, és hasonló kimenetelt jósolt az utóbbinak is. Tudjuk, hogy Pécs beleroppant a kulturális főváros címbe, mi a garancia, hogy ez nálunk nem fog megtörténni?

Mészáros Zoltán vezetésével itt olyan veszprémi kötődésű kulcsemberek dolgoznak a megvalósításon, akiknek több évtizedes tapasztalatuk van a rendezvények, fesztiválok megszervezésében, beleértve azok anyagi vonzatait is. Ez egy nagyon erős biztonsági tényező.

Pedig éppen az a szóbeszéd járja, hogy elkezdtek nyomulni a pestiek, akik csak a gyors pénzre hajtanak Veszprémben

Én ezt nem tapasztalom. A fővárosban az EKF 2023-at inkább veszprémi ügyként kezelték. Ezért is örülök Navracsics Tibor kormánybiztosi kinevezésének, hiszen így ő lesz a projekt budapesti „lába”. A tudása, tapasztalata, kapcsolatai nagyon hasznosak lesznek a program kidolgozása és megvalósítása során. A kinevezése azt mutatja, a kormánynak is fontos, hogy segítse Veszprém és a régió sikerét.

Önt az infrastrukturális fejlesztések előkészítésével bízták meg, holott korábbi sajtótájékoztatókon többször elhangzott, hogy az EKF nem elsősorban az infrastruktúráról szól.

Valóban, de a kulturális, közösségi programok, az EKF „soft” elemei nem valósíthatók meg a „hard” feltételek nélkül. Előbbiért Mészáros Zoltán és csapata felel, nekem meg az a dolgom, hogy ahol az szükségessé válik, alájuk rakjam a házat, vagyis az infrastruktúrát. Ezek egy része az EKF költségkeretéből fog megvalósulni, másokra, amelyek szintén az EKF sikerét szolgálják, a Modern Városok Program, vagy pályázati, uniós források adnak fedezetet.

Lift és gyalogos híd a várba

Ilyen a várlift is?

Igen, erre a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) keretében nyertünk el 1,3 milliárd forintot, amiből az előleg már meg is érkezett. Nyilván itt is felmerül, mi van, ha a pénz nem lesz elég? Nagyon nehéz egy ilyen komplex építőipari beruházás költségeit évekre előre megbecsülni, de azt gondolom, hogy forráshiány esetén az önkormányzatnak vállalnia kell a többletkiadást. Remélhetőleg erre nem lesz szükség.

Hol tart most a folyamat?

Többéves előkészítő munka után tavaly decemberben adtuk be az építési engedély kérelmet. Ősszel szeretnénk lezárni a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást, azt követően pedig már az év végén elkezdődhetnek a munkálatok. Ha ezt az ütemet tartani tudjuk, a várlift jövőre készen lesz.

várlift fotó2-p1

Hogyan fog kinézni?

A 2018-ban lefolytatott országos építészeti ötletpályázat alapján három konkrét műszaki megoldás körvonalazódott. A hegy gyomrába fúrt liftakna ötletét a fúrás magas kockázata és költségei miatt el kellett vetnünk, a siklószerű felvonó telepítéséről pedig azért kellett lemondanunk, mert az a várfal megbontásával és a felvonó nyomvonalán a meglévő értékes és egyedi zöldfelület 36 méter szélességű teljes kiirtásával járt volna. Végül egy osztott tornyos terv megvalósítása mellett döntöttünk. A lift induló állomása a Deák Ferenc utcai ideiglenes parkolóban lesz a volt Lovassy Gimnázium régi tornacsarnoka mellett. Itt épül egy 23,5 méteres torony, aminek a tetején egy gyalogos hídra lehet kilépni a liftből. A híd a várfalig vezet egy boltíves átjáróhoz, majd következik a második torony, elrejtve a várfal mögött, a meglévő teraszig. Onnan a volt gimnázium épületén át lehet a Vár utcára jutni. A tornacsarnok régi épületét megtartjuk és felújítjuk, kiállító- és rendezvénytér lesz belőle. A mostani ideiglenes parkoló területét az utca felé fal fogja lezárni, egyik oldalán az utcára merőlegesen kávézó, a másikon gyermekfoglalkoztató épül. A fal és a három épület így egy biztonságos udvart zár körül, ami közösségi, pihenő térként működhet. Kalmár László építész vezetésével kiváló tervezőkkel tudtunk együtt dolgozni, és köszönettel tartozom azoknak a szakembereknek is, akik végigkísérték és támogatták a munkánkat, köztük Karácsony Tamás építésznek, Lászay Judit, Rácz Miklós műemléki szakértőknek.

Ez a torony, ami valójában a liftakna, olyan magas lesz, mint egy nyolcemeletes panelház. Kicsit soknak tűnik.

Alatta állva talán igen, ez nekünk is sok fejtörést okozott, de a látványterveken látható, hogy nem fogja megbontani a vároldal összképét. Igyekeztünk a gyakorlatban is igazolni a tervezett állapot mértéktartó voltát és bemérni a magasságot, ehhez a katasztrófavédelemtől kaptunk segítséget. A darus kocsijukkal pontosan 23,5 méterig vitték fel az emelőkosarat, amit aztán távolról, több szögből is lefotóztunk. A torony üvegfalára kívülről egy perforált rézburkolat kerül, ez idővel patinásodik és a színével is belesimul a környezetbe. A tervezés során folyamatosan egyeztettünk műemlékes szakemberekkel. Azt gondolom, hogy összességében a szakma által is támogatott megoldást sikerült kidolgoznunk, ami nem zavarja, nem rontja a vár látképét. Illeszkedik hozzá, és kellő alázattal, visszafogottsággal jelenik meg majd mellette. A tervtanácsunk megtárgyalta, egyhangúlag támogatta a tervet, és nagy örömömre mind a szakbizottság, mind a közgyűlés egyhangú döntéssel a terv megvalósítása mellett szavazott.

várlift fotó6-p1

Tehermentesíteni a Vár utcát

Az üzemeltetés és a karbantartás már az önkormányzat feladata lesz. Hogyan, mennyiből?

A műszaki tartalmat decemberben fogadta el a közgyűlés, a működtetés költségkalkulációját most lehet és kell elvégezni. A számítások adott esetben vissza fognak hatni a műszaki tartalomra, ezek a módosítások a kiviteli tervekben kezelhetők. Kiadási oldalon a lift és a fogadóépület üzemeltetése jelentkezik, jövedelemtermelő elemként a kávézó, a gyerekfoglalkoztató, a kiállító- és rendezvénytér, a turisztikai információs pont és az ajándékbolt. Elképzeléseink szerint a lift használata ingyenes lesz, de ez változhat.

Hány személyes lesz a lift? Folyamatosan jár le-fel, vagy összevárja, amíg megtelik a fülke? Ha a veszprémiek közlekedési eszközként kívánják használni a vár akadálymentes megközelítésére, nem mindegy, mennyit kell várakozniuk.

Mindkét kabin húszszemélyes lesz. A lift programozható, ezt az üzemeltetési tapasztalatok függvényében változtatni lehet. Kezelőszemélyzetet nem szeretnénk, tehát vagy az utasok indítják a liftet, vagy meghatározott időnként indul, illetve az is egy lehetőség, hogy az automatika indítja, amikor a fülke megtelt. Az opciókat kombinálni is lehet.

Sokszor elhangzott, hogy a várliftet nem elsősorban turisztikai attrakciónak szánják, hanem a gépkocsiforgalom várból való kitiltásával egyidejűleg egy akadálymentes feljutási alternatívának. Említette, hogy jelenleg ezernél is több behajtási engedély van a várba. Ezeknek a kitiltott autósoknak viszont parkolóhely kell valahol a lift indítóállomása közelében, meg azoknak is, akik most a tornacsarnok előtti „vadparkolóban” tartják a kocsijukat. Erre mi a megoldás?

Nagyon fontos, hogy ezzel a fejlesztéssel egy problémára szeretnénk megoldást adni. A probléma az, hogy a várba nem lehet akadálymentesen feljutni, babakocsival is csak nehezen, valamint, hogy a Vár utcán jelenleg nem lehet úgy végigsétálni, hogy félre ne kelljen húzódni az ott közlekedő gépkocsik elől. A Kutas téri murvás parkolót bővíteni fogjuk, ott 119 autónak lesz hely.

Parkolók, járdák, utak

Azt már most is sokan használják, és a turisták járműveinek is el kell férniük valahol. A városba érkezőket mégiscsak a turisztikai látványosság vonzza majd ide. Lehet, hogy fizetőssé teszik?

A parkolót nem tervezzük fizetőssé tenni. A gépjárművek elhelyezése az egész városban, országban, kontinensen, bolygón probléma, de a Kutas téri parkoló soha nem üzemelt száz százalékos kihasználtsággal. Én is ott parkolok több mint kilenc éve, látom, tudom, ez személyes tapasztalat.

A lift indítóállomása mellett van még egy tágas terület, a volt gimnáziumi sportpálya. Azt nem szándékoznak bevonni?

Többször felvetődött a fejlesztés tervezése folyamán, hogy ezen a területen parkolókat létesítsünk, még úgy is, hogy adott esetben térszín alatt, mélygarázsban, de ezt eddig mindig elvetettük. Ez egy nagyon jó helyen lévő, önkormányzati tulajdonú értékes terület, ami potenciálisan kertként, parkként funkcionálhatna. Jó szívvel ide autókat nem engednék be, de elvileg van rá lehetőség.

Hol fognak parkolni a turistabuszok?

Több alternatíván is dolgozunk, de az biztos, hogy a buszok parkolása, várakozása nem a völgyben lesz megoldva.

Aggasztó még a Kopácsi–Fenyves–Buhim–Deák–Pajta utcák szűk keresztmetszete, beláthatatlan kanyarjai, lejtői és a néhol csak fél méter széles járdák, közepükön a villanypóznával. Pedig az autósforgalom növekedése mellett a gyalogosforgalom növekedésére is számítani kell. Készült erre vonatkozóan tanulmány, van-e bármiféle forgalombiztonsági elképzelés?

A jóváhagyási és az engedélyezési tervek közlekedési munkarészei foglalkoznak a városrész gyalogos, kerékpáros, autós, buszos forgalmi rendszereivel, de ezt nem lehet a várlift fejlesztésre leszűkíteni. A Kopácsi utca végén a volt kertészet területére a tulajdonosok rendezvényközpontot terveznek építeni, mi a Kolostorok és Kertek sétaútvonal meghosszabbításában gondolkozunk a volt Csomay strand területén keresztül egészen a buszpályaudvarig. És ez csak két potenciális fejlesztés. Könnyen belátható, hogy egy igen komplex problémával és feladatkörrel állunk szemben, aminek a megoldásán dolgozunk.

(Interjúsorozatunkat a várnegyed felpezsdítésének terveivel, a színházfelújítással és a kulturális negyed kialakításával folytatjuk.)

várlift fotó3-p1

várlift fotó4-p1

várlift fotó5-p1

Hozzászólások

hozzászólás