Az elmúlt fél évben új internetes átverés szedi áldozatait, amely elsősorban a hazai, online szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat célozza meg. Az átverést a legtöbb szakember „túlfizetéses” átverésnek nevezi.

Lényege, hogy a csaló felveszi a kapcsolatot a vállalkozással és árajánlatot kér, majd az ajánlatot elfogadva a megegyezett előlegnél magasabb összeget fizet bankkártyás fizetéssel. Ezután a csalók elnézést kérnek az önhibájukból elkövetett túlfizetés miatt, és megkérik az áldozataikat, hogy a kifizetett többletköltséget térítsék vissza a részükre, vagy egy harmadik fél részére. Innen adódik egy másik népszerű elnevezése a csalásnak: harmadik félnek történő fizetési csalás.

Ennél a lépésnél történik meg a konkrét csalás, itt károsítják meg a gyanútlan vállalkozásokat. Mivel a csalók lopott bankkártya adatokkal fizettek a vállalkozásnak, a bankkártya valós tulajdonosa jelzi a bankjának, hogy megkárosították, ezért a tranzakciót visszavonják és visszafordítják, vagyis a teljes fizetett összeg eltűnik a károsult számlájáról, mintha a tranzakció meg sem történt volna. 

Azonban a vállalkozó már elutalta a vélelmezett túlfizetést egy harmadik félnek! Vagyis a gyanútlan áldozat a különbözetnek vélt pénzösszeget már elutalta, magyarán mindezt a saját „zsebéből” tette meg.

Hogyan lehet felismerni ezeket a típusú átveréseket?

Az ajánlatkérésben szereplő feladat nagyon egyszerűnek tűnik, nem igényel összetett szolgáltatásokat. Már az ajánlatkérés elején közlik a költségvetésüket, ami a feladat volumenéhez képest túlzó. Az ajánlatkérő rögzíti, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges anyagokat, képeket, szövegeket egy harmadik fél, általában egy külsős tanácsadó fogja adni. Az ajánlatkérő nagylelkűen előleg fizetését ajánlja fel, általában 50 százalékot, még azelőtt, hogy a végösszegben és a határidőkben megegyeztetek volna.

Mit javasol az információbiztonsági tanácsadó?

Kancsal Tamás IT-biztonsági szakértő az alábbiakat javasolja a cégeknek az ilyen jellegű visszaélések kiszűrésére:

A felvetett probléma nem oldható fel informatikai biztonsági eszközökkel. Nincs hamis feladó, stimmelnek az időbélyegek, nincs adathalász weboldal. A valós veszélyt az jelenti, hogy az olvasó jóhiszeműségére épít, egy kedvező lehetőséget kínálva, döntési időprésbe helyezve az alanyt. Számos érzékeny adatra kérdez rá, miközben az olvasó azt sem tudja, kivel lépne üzleti kapcsolatba. Mindez egy klasszikus adathalász támadás tipikus eszköztára. Jellemző még a kisebb-nagyobb nyelvtani és nyelvi helytelenség, mert az ilyen leveleket automatákkal generálják.

2020-ban tovább növekszik a túlfizetéses átverések által okozott kár

Az átverések feltérképezésére szakosodott Scamwatch statisztikái szerint:

2017-ben 1815 eset volt, 113 millió forintnyi (359 ezer USD) kárt okozva,
2018-ban 1928 eset volt, 231 millió forintnyi (740 ezer USD) kárt okozva,
2019-ben 1794 eset volt, 344 millió forintnyi (1,1 millió USD) feletti kárt okozva.

Tehát alig két év leforgása alatt az okozott kár mennyisége a háromszorosára növekedett, vagyis évente közel megduplázódott.

Tusnádi István főszerkesztő
Usernet Blog

Hozzászólások

hozzászólás