Régen jártam tüdőszűrésen, így aztán nem csoda, ha nem volt tudomásom arról, hogy ez az egészségügyi szolgáltatás részben fizetős. Arról is csak a portálunkat megkereső olvasóktól hallottunk, hogy megszűnt a mozgószűrés, a vidéken élők már hiába várják a mobilállomást.

– A mozgószűrés csak szünetelt, de február utolsó hetétől újra működik, igaz, egy kölcsönjárművel – válaszolta kérdésemre dr. Naményi Miklós tüdőgyógyász főorvos. Hozzátette: a régi Renault típusú járművük elromlott, jelenleg várnak egy új autóra, amit pályázatnak köszönhetően kapnak meg. Hogy mikor, arra nehéz lenne válaszolni, a pályázatot ugyanis még akkor adta be a Veszprém megyei kórház menedzsmentje, amikor a tüdőszűrő állomás hozzájuk tartozott. Időközben a Veszprém városi tüdőszűrő állomást a farkasgyepűi intézethez integrálták, a megyeszékhelyen most a járóbeteg-szakellátás és -gondozás működik, Farkasgyepűn pedig a fekvő betegeket gyógyítják, valamint oda is járnak vissza ambuláns járó betegek, vagy az osztályok visszarendelése alapján, vagy a tüdőgondozók kezdeményezésére, konzíliumra.

Mivel a régi busz véglegesen meghibásodott, és az új busz megérkezése talán áprilisban várható, az állomás kölcsönjárművel oldja meg a vidéki tüdőszűréseket, amelyekre azonban már jó ideje nem hívnak be senkit. A főorvos szerint az évenként kiküldött értesítők nem hozták a várt eredményt. Bár sokan gondoljuk úgy, hogy a tüdőszűrés a rendszerváltásig kötelező volt, Naményi főorvos szerint Veszprém megyében 1983-tól nem volt kötelező a szűrés. Ez nem baj, állítja – több mint négy évtizedes gyógyítói tapasztalatának birtokában –, nem azért működnek jól vagy rosszul a dolgok, mert valami kötelező vagy önkéntes. A szűrővizsgálatra járás kinek-kinek saját felelőssége és kötelessége.

A jelenlegi rendelet szerint 40 éves korig 1700 forintot kell fizetni a tüdőszűrésért, 40 éves kor felett évente egyszer ingyenesen lehet igénybe venni, nyilvánvaló, hogy ez mindenkinek a saját érdeke, hiszen a szűrés olyan betegségek kimutatására is alkalmas, amelyek nem okoznak panaszt, és így a beteg nem kér időben orvosi segítséget. Amennyiben valakinek évente többször van szüksége röntgenvizsgálatra – például munkavégzés miatt –, akkor is ki kell fizetnie érte 1700 forintot. Ebben az esetben ugyanis nem az orvosi szükségesség indokolja a szűrést, így a röntgenfelvétel semmivel sem különbözik a más – például a jogosítvány meghosszabbításához szükséges – alkalmassági vizsgálattól.

A mozgószűrés ideiglenes leállása a betegeknek kényelmetlenséget, a veszprémi állomásnak pedig jelentős bevételkiesést okozott, ám ezek együttesen sem jelentenek akkora gondot az orvosoknak, mint a régi adatok előhívása. Ezekhez ugyanis egyszerűen nem férnek hozzá, mert a számítógépes rendszer szervere 2013-ban megtelt. Ha egy betegnél a vizsgálat során felfedeznek például egy daganatot, az orvos nem láthatja a röntgenelőzményt. Dr. Naményi Miklós szerint nemcsak a régi filmfelvételekkel, hanem a számítógépes kommunikációval is baj van, a teleradiológia (egy adott helyen elkészült radiológiai kép elektronikus úton történő továbbítása egy távolabbi helyre, diagnosztikai vagy konzultációs céllal) nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Hozzászólások

hozzászólás