Antidemokratikus és teljességgel átláthatatlan az a folyamat, amelynek során megalkották és benyújtották a választási törvény módosításáról szóló javaslatot – állapítja meg elemzésében a Társaság a Szabadságjogokért.

A szervezet szerint a tervezett törvénymódosítás nem kezeli a választási rendszer hosszú ideje megoldásra váró problémáit, viszont több ponton indokolatlanul szűkíti a választójog gyakorlásának lehetőségét.

Nehéz jó szándékot feltételezni az alapján, hogy a törvényjavaslatot egy perccel azelőtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, mielőtt a veszélyhelyzet miatt elrendelt gyülekezési tilalom életbe lépett – így tiltakozni is nehéz ellene. A javaslat összetettségéből és hosszából arra lehet következtetni, hogy régóta készült a kormány a választási törvény átalakítására, noha a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely még október második felében is úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy nincs tervben jelentősebb átalakítás. Azt pedig semmilyen sürgető körülmény nem indokolta, hogy a benyújtás előtt nem egyeztettek az ellenzéki pártok képviselőivel, választási szakértőkkel és a civil szférával.

A nyilvánosságban az kapta a legnagyobb figyelmet, hogy a javaslat korlátozná a pártok országos listaállításának lehetőségét, illetve lehetővé tenné, hogy a választók magáncélra fényképet készítsenek a szavazólapról. Az elemzés ezekkel is foglalkozik, megállapítva, hogy a listaállítás korlátozása jelentősen megnehezíti az ellenzéki pártok koordinációját és egy vagy legfeljebb két listára kényszeríti azokat, miközben a kamupártok kiszűrésére alkalmatlan. Utóbbiak ugyanis eddig is jogellenesen szerezték meg ajánlásaik nagy részét, a visszaélések lényegén pedig nem változtat, hogy 27 helyett 50 egyéni jelölt számára kell megszerezniük – akár jogsértő módon – a megfelelő mennyiségű ajánlást.

A szavazólap lefényképezésének magáncélú engedélyezését azzal indokolja a javaslat, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a magáncélra készített fényképfelvétel nem sérti a szavazás titkosságát. Ám valójában az ítélet csak azt állapítja meg, hogy a konkrét ügyben a büntetés annak előreláthatatlansága miatt volt jogellenes. A „magáncélra” kifejezés parttalan, érdemi támpontot nem szab, ugyanakkor kiszolgáltatott választópolgárok visszaélésekben eszközként való felhasználását bátoríthatja: egy választási csalás szervezője, aki pénzzel vagy fenyegetéssel veszi rá a választópolgárt, hogy meghatározott jelöltet vagy pártot támogasson, könnyen ellenőrizheti, hogy a választópolgár valóban az „elvárásnak” megfelelően szavazott-e.

A javaslat a választás tisztaságának és titkosságának aláásására is alkalmas részeket tartalmaz: így például a jövőben érvényesnek kellene elfogadni olyan levélszavazatokat is, amelyeket eddig érvénytelennek tekintettek a belső boríték hiánya vagy le nem zárása miatt.

Megnehezíti a választók dolgát, hogy a jövőben rövidebb idő állna rendelkezésre az átjelentkezési kérelem benyújtására is: eddig a szavazás napja előtti negyedik napig kellett ennek beérkezni a választási irodához, a javaslat azonban a szavazás napja előtti kilencedik napot írná elő határidőként.

A javaslat elfogadása szűkít egyes, választásokhoz kapcsolódó jogokat, a hosszabb ideje megoldásra váró problémákat viszont néhány technikai módosítástól eltekintve nem kezeli – mondta Döbrentey Dániel, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének jogásza. – Ehelyett több új problémát is teremt. A kamupártok visszaszorítása például nagyon fontos lenne, de arra a többes ajánlás megszüntetése nyújtana megoldást, amit évek óta szorgalmazunk. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a törvényjavaslat benyújtása a jogalkotás első lépése. Nem kizárt, hogy további jogkorlátozó elképzelésekkel fog kiegészülni a tervezet, ezért továbbra is figyelni fogjuk annak sorsát.

A TASZ elemzése ezen a linken érhető el.

 

Hozzászólások

hozzászólás