Címke

Veszprémülök

VESZPRÉMÜLÖK – Zavaró körülmények (dupla adag – nyári kiadás)

Azt mondják, kétféle stressz létezik: a hasznos és a káros. A jó és a rossz. Jó sok jó sokk jót tesz! (Levédetem!) Az eldördülő startpisztoly, a kihúzott vizsgatétel, az elvégzendő munka közelgő határideje mind-mind megemeli adrenalinszintünket, magasabb szintű teljesítményre sarkall. Az alapszükségleteken kívül az emberi létezés két hajtóműve szerintem a stressz és a lustaság.

VESZPRÉMÜLÖK – Nálam

Rohanok, nyitom! Szia! Vigyázz, mert … Pont ezt akartam mondani: nagyon magas a küszöb. Többen is átestek már rajta. … Pontosan, vagy mint a bárányhimlőn. Nem ütötted nagyon meg magad? … Akkor jó. Gyere beljebb! Milyen jól nézel ki! Kipihentnek tűnsz, jó ez a kis lazítás, ugye? … Sehova. Legfeljebb a sráccal a Balcsira. Esetleg Visegrád: imádja a várakat, meg mindent, ami a középkorral kapcsolatos…. Continue Reading →

VESZPRÉMÜLÖK – A kisváros szultánjai

Igen, az ihlet valóban onnan fakad, hogy az imént a Dire Straits Sultans of Swing című számát hallgattam. Ám most nem a szvinget, hanem városunk szultánjait tartom arra érdemesnek, hogy pár karakter erejéig megemlékezzem róluk – az „akinekneminge…” jogát végig fenntartva. Meséltem már, hogy három dolgot rühellek bősz kitartással: a nepotizmust, a szervilizmust és a korrupciót.

VESZPRÉMÜLÖK – Vendégségben

Kezét csókolom, jó napot kívánok! Nagyon szépen köszönöm a meghívást! … Ó, nagyon kedves, köszönöm szépen, akkor hát, szervusz! … Nem, köszönöm, legfeljebb egy pohár vizet, ma még óráim lesznek. … Sima csapvíz jó lesz, köszönöm. … Szép ez a lakás, te rendezted be? … Az meg ott micsoda? Nagyon szép! Honnan szerezted? … Igen? Lenyűgöző! … Oké, köszönöm. 

VESZPRÉMÜLÖK – Kirakott kirakatok

Henry David Thoreau amerikai költő, író, filozófus és politikus a XIX. század közepe táján azon elmélkedett, hogy az emberiség – fejlődése során – hogyan alakította ki lakóhelyét, hogyan jutott el a barlangtól a többszintes lakóházig. Meglátása szerint minden egyes épület csupán a pince (barlang, verem!) felé vezető előszoba.

VESZPRÉMÜLÖK – A rőt kecske és a fehér kakas

Jelen írásom arra a beszédre épül, amelyet 2013 októberében mondtam el Brusznyay Árpád mellszobra előtt a Lovassy László Gimnázium bejáratánál. Azért tartom érdemesnek arra, hogy itt is megjelentessem, mert egyrészt kevesen voltak ott, a helyi sajtó (Veszprémi 7 Nap) pedig meglehetősen elferdítve, kifordítva, tehát kifejezetten trehány módon közölte; másrészt mondanivalója még mindig időszerű – még ha éppen semmilyen ünnep sincs, vagy talán pont ezért: így… Continue Reading →

VESZPRÉMÜLÖK – Guszti

Mondják, régen a MÁV-nál dolgozott. Egyesek szerint bakter volt, mások szerint pályamunkás. Mondják, nem is igazi hajléktalan, mert van lakása, ahol az élettársával – egy ismerősöm szerint feleségével – él. Mindez érdektelen: akár mű-homeless, akár nem; akár nyugdíjas, akár nem: Guszti az Guszti bácsi, Guszti bá vagy egyszerűen Guszti. Nélküle Veszprém nem is lenne Veszprém.

VESZPRÉMÜLÖK – S. L.

Ismerősöm kérdezte, hogy miről fogok írni rovatom következő darabjában. Vidáman rávágtam, hogy a húszemeletesről, mert egyrészt azt szinte mindenki látja és rühelli, másrészt behatóbban is foglalkoztam a történetével jó pár éve, amikor PhD tanulmányaim alatt egyik professzorom arra kért bennünket, hogy végezzünk minőségi kutatást egy hozzánk és/vagy lakóhelyünkhöz közel álló témában. Nos, én Veszprém eme gyönyörűséges építményét választottam.

VESZPRÉMÜLÖK – Bevezető

Mindössze 1993 óta élek itt. Gyárilag várpalotai vagyok, ott 18 évig éltem, aztán hadsereg, egyetem és kétévnyi tanítás Debrecenben – végül itt kötöttem ki. Maradhattam volna a „maradandóság városában”, de vonzalmam a Bakonyhoz mindig is akkora volt, hogy több debreceni ajánlatra is nagy nyugalommal mondtam nemet: engem vár a Balaton-felvidék, a lankák, a sziklákból kinövő fák, a lejtők és emelkedők, a zegzugos utcák, a szélfúvás… Continue Reading →

© 2019 Veszprém Kukac

Weboldalunk működését, biztonságos üzemeltetését a nap 24 órájában, az év 365 napján a websupport.sk tárhely biztosítja