Címke

halál

HALÁL – Kár minden elmulasztott naplementéért

A halál kérdésekre késztet. Megtettünk-e mindent a másikért? Fiatal barátunkért? Elmondtuk-e, hogy kár minden elmulasztott naplementéért és napfelkeltéért? Nyilván, hogy nem, mert ilyen hülyeségeket nem mond az ember. Miközben amikor a halállal szemben az élet értelmét keresi, végül is ez jut eszébe, ebbe kapaszkodik, meg a sirályok röptébe.

SZUBJEKTÍV – A végső igazság

A hétvégén magam is végigjártam szeretteim sírját, közben a temetőkben sétálva a szemembe ötlött – aminek eddig nem tulajdonítottam jelentőséget –, hogy milyen felesleges és ízléstelen társadalmi különbségek vannak a holtak között is.

A VÉG – Az életben egy a biztos, a halál

Halottakról készült fotókra figyeltem fel egy svájci magazinban. Lehet, hogy sokan felhördülnek, elkapják a tekintetüket, mire való ez az egész? Talán azért készített röviddel haláluk előtt és haláluk után kórházi betegekről portrésorozatot a német fotós, Walter Schels, hogy megfejtse a halál titkát, hogy megörökítse, mi történik a testtel, amikor a szív megáll. Dokumentálja az átlépés nyomait. Hová is?

HALÁL – A feloldozás

Amikor a kórterembe értem, éreztem és már láttam a halált. Leültem az ágya mellé. Hatvan év barátság. Lassan sötétedett, lámpát nem gyújtottak, szortyogott az oxigén, amit az orrán keresztül kapott. Nagy erőfeszítéssel vette a levegőt. Két mély, párhuzamos ránc jelezte az orra fölött a homlokán, hogy teste az utolsó nagy munkáját végzi. Ott voltunk mi ketten, a térben, az időben meg a semmiben. A világmindenségben.

Castro halálára: Szakállas macsó katonazubbonyban, és mindig Amerika ellen

„Azt hittem, jámbor emberként legalább csekély fájdalmat érzek a halála kapcsán, de nem ez a helyzet. Képmutatás lenne a részemről szánakozni a zsarnokon. Meggyőződésem, hogy a világ jobb lesz nélküle” – írta Fidel Castro halálhíre kapcsán a független kubai online hírportál, a 14ymedio bloggere. Ez az első és egyetlen független média a kubai forradalom, 1959 óta.

HALÁL – Idegen arc a boncteremben

A halálról senki sem tud sokat mesélni (kivéve talán Nádas Pétert: Saját halál). A halált ugyanis nem éli túl senki, vagy legalábbis kevesen vannak, akik onnan visszajönnek. Így aztán fogalmunk sincs, igazából milyen lehet. Sötétségből jövünk és sötétségbe távozunk, közte vannak élményeink. Ennyi az életünk, mondják a filozófusok.

HÚSVÉT: A nyúl, a halál és a sonka

Szeretem a húsvétot. Mert ilyenkor akár vad örömmel is ünnepelhetjük az újjászületést, a feltámadást, a győzelmet a halál fölött. Kivirágozzuk a házat, azért is kiülünk a zsenge zöldbe, még ha majd megfagyunk is.

GYÁSZ – Elment az ügyvéd úr

Sportolás közben lett rosszul tegnap. Életének 65. évében, hirtelen ragadta el őt tőlünk a halál. Ahogyan felesége, Anikó írta a család barátainak a megrázó hírt: „A mai napon DR. BŐSZE FERENC tragikus hirtelenséggel, de boldogan és mosollyal az arcán az örök igazság birodalmába tért közülünk.”

Privát passió

„Földből lettél – földdé leszel” – a temetőt járva élem meg igazán ezeket a szavakat, meséli Mária, aki egyébként nem a temetői buszok menetrendjéhez igazítja az életét, csak ilyenkor, mindenszentek táján jár ki gyakran, hogy ünneplőbe öltöztesse a sírokat.

© 2020 Veszprém Kukac

Weboldalunk működését, biztonságos üzemeltetését a nap 24 órájában, az év 365 napján a websupport.sk tárhely biztosítja