A Szülői Hang Közösség nyílt levelet írt dr. Kásler Miklósnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszterének az egyentankönyvekkel kapcsolatban. A nyílt levelet teljes terjedelmében közöljük.

A kormányzat 2019-től megszünteti a nem állami tankönyvek iskolai rendelhetőségét. A Szülői Hang Közösség tiltakozik a gyerekekre erőltetett állami egyentankönyvek ellen: már több mint ötezer szülő csatlakozott kiáltványunkhoz, melyben elítéljük a tankönyvpiac állami monopolizálását és kiállunk a tanárok szabad tankönyvválasztása mellett.

Saját eszközeinkkel mindent megteszünk, hogy a gyermekeinket sújtó intézkedés hatását mérsékeljük és számukra a legjobb tankönyveket megmentsük. Aktivista programunkban megkeressük gyerekeink tanárait, megkérdezzük őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, összefogunk szülőtársainkkal, és megvesszük a választott könyveket magunk.

A Szülői Hang Közösség az alábbi nyílt levéllel fordul az Emberi Erőforrások Miniszteréhez, dr. Kásler Miklóshoz.

Tisztelt Miniszter Úr!

Felnőttként és gyermekként is sokszínűek vagyunk. Szülőként pontosan tudjuk, hogy sokféleképpen lehet nevelni, sokféleképpen lehet és szükséges elmagyarázni a gyerekeknek ugyanazt a dolgot. A 21. században a Kádár-korszak egyentankönyv rendszere alkalmatlan; gyermekeink boldogulása, az ország jövője az egyéni sajátosságok figyelembevételével az egyéni képességek fejlesztésén, az egyéni kreativitás kibontakoztatásán múlik. Nem lehet jó, nem tud megfelelni tehát minden gyermeknek ugyanaz az uniformizált taneszköz! Felmérték Önök, hogy azzal, hogy a nem állami kiadású tankönyvek iskolai rendelhetőségének betiltására készülnek és a tanárokra próbálják erőszakolni az általuk sok esetben gyengébb minőségűnek ítélt állami egyentankönyveket, mekkora kárt okoznak a gyermekeinknek? Kérjük, ne vegyék el az esélyegyenlőség egyik alapvető feltételét, a gyermek és a tanár igényeihez igazodó tankönyvválasztás lehetőségét!

Önök ingyenes állami tankönyvekről beszélnek, ami a tények ismeretében valótlanság: ezek csupán kölcsönkönyvek, melyekbe a gyerekek nem jegyzetelnek, azokat az év végén vissza kell adniuk, nem használhatják ismétlésre vagy felvételi felkészülésre, és a sérült könyveket a szülőknek ki kell fizetniük. Belegondoltak Önök abba, hogy mennyire rombolja a gyerekek motivációját az, hogy az év elején kiosztott, használt kölcsöntankönyvek több mint fele a szülői visszajelzések szerint sérült vagy beírásokat tartalmaz? A szülők közül, aki teheti, inkább mégis megveszi a gyermekének a könyveket, miközben a kevésbé tehetősek hátrányba kerülnek. Az ingyenességben kudarcot vallottak, miközben a minőség és a választék Önöknek nem számít.

Miniszter Úr, mi az Önök szakmai véleménye a pedagógiai differenciálás jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének módjairól? Mi alapján bírálják felül gyakorló tanárok tízezreinek szakmai döntését, és tiltják meg az általuk választott, köztük hiánypótló, külföldön is keresett, digitális tartalommal rendelkező, modern tankönyvek iskolai rendelhetőségét? Ki az a pedagógiai szakértő, aki részt vett ebben a kormányzati döntésben és személyesen vállalja a tankönyvválaszték megszüntetésének felelősségét? Ha Ön orvosként tisztában van vele, hogy a betegeket kizárólag egyéni szükségleteik, csak a rájuk jellemző állapotuk alapján lehet és szabad ellátni, miért gondolja, hogy a gyermekeinknek nem jár a hozzájuk alkalmazkodni képes, személyre szabott oktatás?

Miniszter Úr, az Önök elképzelései ellen szülők ezrei tiltakoznak. Szülőként élünk jogainkkal, és ahol megtehetjük, próbáljuk helyrehozni az Önök rombolását: a tanárok visszajelzése alapján saját költségen megvásároljuk a legjobbnak tartott tankönyvet. Gyermekeink most járnak iskolába, ezért nem várhatunk, és szülőként magunk próbálunk tenni azért, ami a minisztériumban az Önök feladata lenne. Kérjük, ne tartsák fenn ezt a méltatlan helyzetet: most még van lehetőségük arra, hogy visszaállítsák a tankönyvválasztás szabadságát az idei tankönyvrendelés során is.

Miközben óriásplakátokon Önök azt üzenik, hogy Magyarország „jobban teljesít”, és ezt az oktatás terén az „ingyentankönyvek” valótlan példájával próbálják eladni nekünk, kilenc évnyi kormányzás után hol vannak a valódi eredmények? Mi a helyzet a PISA felmérések által mért készségfejlesztéssel, a korai iskolaelhagyók számával, a szakképzés teljesítményével, a hátrányos helyzetűek esélyeivel, az SNI-s és nehézségekkel küzdő gyermekek támogatásával, a felsőoktatásban résztvevők számával? Miért nem kerestek megoldást a gyerekek és szülők millióit napi szinten megnyomorító iskolai túlterheltségre? Miért nem becsülik meg országunk pedagógusait, miért tagadják le érdemi válasz nélkül az oktatás problémáit, mint például az egyre nyilvánvalóbb tanárhiányt?

Miniszter Úr, tudta, hogy ha a döntéshozók, vagyis Önök részéről lenne rá politikai akarat, akkor minden gyermek számára megnyílhatna az esély a hatékony készségfejlesztéshez, minden gyermeket el tudnánk juttatni az érettségiig, és jelentősen növelhetnénk a diplomások arányát? Hol van az a hosszú távú, éves lebontásban számon kérhető oktatási stratégia, ami mindezt megvalósítja? Hogyan teremtenének ehhez a stratégiához minőségi taneszközválasztékot, melynek a titka még az Önök miniszteri biztosának, Csépe Valériának a véleménye szerint is az a szakmai verseny, amelyet most Önök a tankönyvkiadás állami monopolizálásával épp megszüntetnek?

Miniszter Úr, az oktatás terén a kormány szakmai döntései, kommunikációja éppen annyira nélkülözik a minőséget, hozzáértést, mint az egyentankönyv választék! Kérjük, hogy az oktatással kapcsolatos döntéseikben a szakmaiságot helyezzék előtérbe a politikai és vélt gazdasági szempontok helyett, és ugyanezt tegyék lehetővé a pedagógusok számára is! Választhassanak a tanárok oktatási módszert, és ahhoz tankönyveket pedagógiai szempontok alapján, szabadon!

Szülői Hang Közösség

A Szülői Hang Közösség kiáltványához itt lehet csatlakozni.

 

Hozzászólások

hozzászólás